Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Vagy a darwini mechanizmusok, vagy a kötelező védőoltás

Létrehozva:

Száz éve nem látott világjárványtól szenved az emberiség. Az áldozatok hivatalos száma 4,3 millió, de valószínűleg ez jelentős alulbecslése a valódi helyzetnek. Ráadásul, a SARS-CoV-2 által okozott poszt-covid-szindróma további egészségromlást okoz a túlélők szervezetében – olvasható Boldogkői Zsolt a 168 Órában megjelent „A fertőző betegség nem az egyén magánügye” című írásában.

A jó hír az, hogy van megoldás a problémára, ami nem más, mint a védőoltás. A rossz hír, hogy önmagában ez a tény nem elegendő ahhoz, hogy megszabaduljunk a vírustól. A nyugati demokráciák védőoltásokhoz való viszonyát megoldhatatlannak tűnő paradoxon jellemzi: a politikai elit szavazatokból él, a szavazópolgárok jelentős része viszont, élve szabadságjogaival, nem veszi fel az oltást sem maga, sem gyermekei részére. A választói akarattal szembemenő politika pedig vereséget eredményezhet.

Egy fertőző betegség alapvetően különbözik más betegségektől abban, hogy itt nem csupán az egyén érintett, hiszen e kór másoknak továbbadható. Sajnos, embertársaink jelentős része nem hajlandó még a saját egészségét sem védeni, nemhogy a társadalmi szolidaritásra. Mivel a modern társadalmak fontos alapelve, hogy védje az egészségünket a természet ellenében, nem hagyhatjuk, hogy a darwini mechanizmusok oldják meg a kérdést. E védekezés módszerei az oltások felvételére való ösztönzés és a védőoltás kötelezővé tétele bizonyos szakmákban, társadalmi rétegekben, vagy össztársadalmi szinten.

A COVID-19 vírus éppen csak annyira veszélyes, hogy ne legyen magától értetődő a kötelező oltás bevezetése. A védettségi igazolványhoz kötődő jogosítványok fokozatos erősítése valójában egy megkerülő hadművelet, a kötelezettség fokozatos bevezetése viszont a kis lépésekben való haladás taktikája. Több országban bevezették már az egészségügyiek, az idősotthonokban dolgozók, vagy az 12 év feletti tanulók kötelező vakcinázását. Több helyen fontolgatják, hogy a munkaadókra bízzák a döntést, ami levenné a politika válláról a felelősség egy részét. Az Egyesült Államokban az egyetemi dolgozók és hallgatók oltottsága elvárt követelmény. Idehaza is be kellene vezetni ezt. A másik lehetőség, hogy kétnaponta PCR- negativitást követelünk meg a dolgozóktól.

Összegezve. A koronavírus járványra kétféle módon reagálhatunk: folyamatos húzd meg–ereszd meg technikával szigorítjuk, majd lazítjuk a korlátozó intézkedéseket. Vagy megszabadulunk a vírustól – legalább regionálisan. Ez utóbbit szintén két elvi módszerrel tehetjük meg. Az egyik út, amit az első hullám során a svéd modell próbált meg, hagyni a természetet végezze a dolgát, s ekként elérni a nyájimmunitási küszöböt. Ez a módszer túl sok áldozatot követelt, a svédek fel is hagytak vele. A másik módszer a védőoltásokon alapul. Itt azonban tudomásul kell venni, hogy a kötelezővé tétel halogatása csak rontja a helyzetet.

Lépni kellene, s ehhez összefogni az európai országoknak. S persze a politikának is – legyen az hatalmon vagy ellenzékben.

(A szerző az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológia Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára.)

ph

(Kiemelt kép: BALOGH ZOLTÁN – MTI)

Legnépszerűbb cikkeink