Magyarország
Éljen Babits!
Nyolcvan éve, 1941. augusztus 4-én halt meg Babits Mihály, s annak is éppen hatvan éve, hogy az esztergomi Babits-házból emlékmúzeum lett. Ez a két évforduló az apropója a Műhelyből emlékhely című jubileumi ünnepségnek, amelyre augusztus 6-án pénteken kerül sor Esztergomban.
„Főt hajtunk az egykori Babits-kutatók emléke előtt is, akik az elmúlt évtizedekben írásaikkal, személyes odafigyelésükkel ápolták Babits Mihály esztergomi kultuszát, a házát. A 80 éve elhunyt Babits Mihályt a Jónás könyvén keresztül elevenítjük meg, szaxofonon és klarinéton közreműködik Szegő Csaba” – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum Babits Mihály Emlékházának közleményében.
Mint felidézik, Babits Mihály 1924-ben vásárolt nyaralót az esztergomi Előhegyen. Számos versének, írásának, műfordításának helyszíne a ház, a város volt. Betegsége idején is vágyott Esztergomba, kicsi hegyi házába, mert a boldog évek emléke és hangulata az életet jelentette számára. Utolsó erejével is dolgozott, Szophoklészt fordított, éjjeli szekrényéről vitte el Illyés Gyula a mű javító példányát.
Babits Mihály 1941. augusztus 4-i halála után kortársai az állandóság sziklafokának tekintették az előhegyi házat. Számos visszaemlékezés őrzi a barátok, pályatársak megrendültségét is az utolsó esztergomi napokról, és később az esztergomi ház magányáról, pusztulásáról. Etter Jenő polgármester már 1941 őszén szorgalmazta az utca Babits Mihály úttá átnevezését.
Az emlékszoba kialakításában erőteljes akadályozó tényező volt a második világháború, amely után bérlőként több lakó is élt a házban. Komolyabb fordulatot az ügyben Török Sophie 1955-ös végrendelete jelentett. Az esztergomi nyári lak a magyar államra szállt, hogy ott múzeumot vagy emlékszobát rendezzenek be. Az épület restaurálására Nagy Zoltán múzeumigazgató készített előterjesztést 1960-ban.
A ház viszontagságos utóéletét követően 1961. augusztus 6-án végre emlékhely lehetett a hajdanvolt műhelyből, ekkor avatták fel az ország első Babits Mihály Emlékházát Esztergomban.
A jelenlegi enteriőrkiállítás a Horváth István által vezetett Balassa Bálint Múzeum munkatársai, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével és Ágoston István belsőépítész munkájával 2009-ben készült el. Ezt megelőzte az épület teljes felújítása, amelyet Esztergom városa támogatott.
Éljen a Nyugat!
Babits alakját, szellemiségét manapság sem csupán irodalomtörténeti munkák, szemináriumi és szakdolgozatok idézik föl. A Vates projekt jóvoltából pólókon bukkan föl a huszadik századi magyar költészet egyik legnagyobb alakjának arca, Csepella Olivér Nyugat+Zombik című képregényének is ő az egyik központi figurája, a legendás folyóirat indulásának századik évfordulója alkalmából pedig az Akkezdet Phiai rapduó emlékezett meg róla 2008-ban – Nyugat100 című daluk refrénje így végződik: éljen a Nyugat, éljen Babits!
mti/ph
(Kiemelt kép: SZÉKELY ALADÁR FELVÉTELE 1914-BŐL)