Másfél Budapestnyi jég tűnt el Izlandról

A gleccserekkel borított terület csaknem 18 százalékkal lett kisebb 1890 óta.

Nagyjából 750 négyzetkilométerrel zsugorodtak, vagyis felszíni területük hét százalékát veszítették el az izlandi gleccserek az elmúlt húsz évben a globális felmelegedés miatt – derült ki egy frissen megjelent tanulmány következtetéseiből. A Jökull című izlandi tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a szigetország több mint tíz százalékát beborító gleccserek területe 10 ezer 400 négyzetkilométerre zsugorodott 2019-ig. Korábbi mérések alapján kiderült, hogy a gleccserekkel borított terület csaknem 2200 négyzetkilométerrel (18 százalékkal) lett kisebb 1890 óta. A kutatók legfrissebb számításai szerint a csökkenés majdnem egyharmada 2000 óta következett be. Szakértők már korábban is figyelmeztettek arra, hogy az izlandi gleccserek 2200-ra akár teljesen el is tűnhetnek.

A tanulmány készítői szerint Izland gleccserterületeinek változékonysága nagyjából 1890 óta összefügg az éghajlat változékonyságával. Az izlandi Okjökull 2014-ben veszítette el gleccser státuszát – a szigetországban elsőként –, miután a kutatók megállapították, hogy a gleccsert tulajdonképpen egy halott jégréteg alkotja és már nincs elegendő nyomás, ami mozgassa. A Nature című tudományos folyóirat áprilisban szintén közölt egy tanulmányt, amely szerint a világ 220 ezer gleccsere közül majdnem mindegyikről elmondható, hogy egyre gyorsabb ütemben veszít tömegéből, ezzel pedig több mint egyötödével járul hozzá a 21. századi globális tengerszint-emelkedéshez, ami hatalmas problémákat okozhat majd az alacsonyabban fekvő országokban az elkövetkező években. 

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdas adatait elemezve a szakemberek megállapították, hogy 2000 és 2019 között a világ gleccserei évente átlagosan 267 milliárd tonna jeget veszítettek. A gleccserek olvadásának üteme élesen emelkedett a vizsgált időszakban. Ez azért is ijesztő, mert a gleccserek, de még inkább a belföldi és tengeri jégtakarók képezik a Föld édesvíztartalékának döntő részét, mintegy 69 százalékát. Ezzel az óceánok után a gleccserek számítanak a Föld második legnagyobb víztartalék-tározóinak, amelyek a Föld éghajlatára is meghatározó hatással vannak.

MTI