Ma van a magyar film napja

Két jelentős évfordulót is ünnepel a magyar filmgyártás a napokban.

1931. április 29-én kezdődött meg a magyar hangosfilmgyártás, és éppen százhúsz éve, 1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet, A táncz című, 18 jelenetből álló alkotást az Urániában.

A legelső magyarországi filmfelvételt a Lumiére testvérek operatőrei készítették 1896-ban, a millennium alkalmából, ezt azonban sosem láthatta a közönség, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje.

Elégett a szalag

Az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó magyar filmet A táncz címmel 1901. április 30-án vetítették le az Uránia Tudományos Színház előadásának illusztrációjaként – ezért három éve ezen a napon ünnepeljük a magyar film napját. 

Az alkotásban a kor nagy színészei – Blaha Lujza, Fedák Sári, Márkus Emília, Hegedűs Gyula – és az Operaház balerinái szerepeltek. A 18 jelenet a tánc történetét dolgozta fel az ókori táncoktól a 16. századi francia udvari táncokon, az olasz tarantellán, a barokk és magyar táncokon (mint a palotás és csárdás) át a 20. századig. Fedák Sári facipős japán táncot adott elő, Blaha Lujza csárdást táncolt. A lépéseket Cesare Smeraldi, az operaház balettmestere tanította be. A forgatókönyvíró Pekár Gyula az 1896. évi párizsi világkiállítás hasonló előadásából merítette az ihletet, aki az előadásnak nemcsak szerzője, hanem felolvasója is volt. Az operatőri és rendezői munkát Zsitkovszky Béla vállalta, aki eredetileg fényképész volt, és aki egy vetítőgépet alakított át kamerává, amellyel az első felvételeket készítette a mai Uránia filmszínház épületének tetőteraszán. A zenét Kern Aurél szerezte. Az első jelenetet, Márkus Emília Salome-táncát kétszer kellett felvenni, mert a szalag elégett.

A korban rendkívül hosszúnak számító, 500 méter hosszú film nem maradt fenn, csak a sajtóban közölt képeket, néhány plakátot és Pekár Gyula könyvalakban is megjelent előadását ismerjük. A táncz sorsa sajnos nem egyedi, a némafilmek és az 1945 előtt készült hangosfilmek közül nagyon sok eltűnt, elkallódott.

Hyppolit áttör

A táncz után tizenegy évvel, 1912-ben került a mozikba az első teljes estét kitöltő magyar film, Kertész Mihály Ma és holnap című darabja. Négy évvel később, már az I. világháború idején készült el a mai filmek terjedelmét elérő első magyar film, Jókai Mór Mire megvénülünk című regényének filmváltozata Hevesi Sándor művészeti irányításával, Uher Ödön rendezésében.

Az első hangosfilmet 1927-ben mutatták be Amerikában, és két évvel kősőbb már a hazai filmek is megszólaltak. 1929-ben Kertész Mihály magyar nyelven készített hangos beköszöntőt Noé bárkája című filmjéhez, a következő évben elsősorban magyar nótákat hallhattak a nézők Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című alkotásában.

A magyar hangosfilm-gyártás 1931. április 29-én kezdődött meg Budapesten, a Corvin filmgyár Gyarmat utcai telepén. Az első „igazi” hangosfilmet, A kék bálványt 1931. szeptember 25-én mutatták be Jávor Pál főszereplésével, az alkotás egy birtokát elvesztő, kétségbeesésében Amerikába kivándorló, majd egy szerencsés fordulattal hazatérő báró történetét mesélte el. A művet a kritika a hollywoodi filmek gyenge utánzatának minősítette, és ami a készítőknek még fájóbb lehetett, mivel a cselekmény nagy része Amerikában játszódott, a nézők tetszését sem nyerte el.

Az igazi áttörést az 1931. november 27-én a mozikba került második magyar hangosfilm, a magyar helyszínt és magyar karaktereket felvonultató Hyppolit, a lakáj hozta meg Kabos Gyula és Csortos Gyula feledhetetlen alakításával. A Hyppolit és az 1934-es Meseautó sikerét követően a vígjáték lett a kor meghatározó, exportképes műfaja – e művek népszerűségén nem fog az idő, olyannyira, hogy az utóbbi évtizedekben többet újraforgattak.

A színes filmtechnikát Magyarországon először Radványi Géza próbálta ki 1941-ben A beszélő köntösben, a fekete-fehérben forgatott filmben akkor úttörő módon három tízperces színes betét volt látható. Az első teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit 1950-ben mutatták be, a rendezéssel a tapasztaltabb Nádasdy Kálmánt bízták meg, a társrendező Ranódy László volt. A negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni. Az alkotást 2004-ben digitális technikával teljesen felújították és a hangokat is helyreállították.

Online filmünnep

A járványhelyzetre való tekintettel az idén főleg az interneten ünnepelhetjük a magyar filmet annak születésnapján.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és az Uránia Nemzeti Filmszínház a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumával közösen szervezett, ingyenes online filmest keretében Sára Sándor, Kósa Ferenc, Gyöngyössy Imre, Tóth János, Bicskei Zoltán és Siflis Zoltán rövidfilmjeiből összeállított válogatást lehet látni az Uránia webmozijában.

Egésznapos műsorfolyammal és filmekkel készül az ünnepre a közmédia. A Duna Televízió a második magyar hangosfilmet, az 1931-es Hyppolit, a lakájt, a Meseautót, a Körhintát és az Aurora Borealis – Északi fény című drámát tűzi műsorára.

Az M5 nézői A sárga csikó nyomában című dokumentumfilmet, a Szerelem című filmdrámát, valamint Nemes Jeles László Saul fia című, Oscar-díjas alkotását láthatják. A Duna World a Mágnás Miska című fekete-fehér vígjátékot és Szabó István Oscar-díjas Mephistóját sugározza. Az M2 gyerekcsatornán klasszikus és kortárs magyar mesefilmekkel készülnek, az M2 Petőfi TV-n pedig a Macskafogó lesz látható.

A közmédia csatornái mellett magyar filmek legjobbjait vetítik az RTL, a TV2, az ATV, a HírTV és az HBO csatornákon. Magyar filmekkel ünnepel a Netflix, az HBO GO és a Cinego is.

A Nemzeti Filmintézet Filmio nevű oldalán 15 felújított klasszikus lesz nézhető ingyenesen. A filmintézet új honlapján (filmarchiv.hu/hu/120) egyebek mellett 120 év / 120 kép címmel érdekességek tekinthetők meg a Filmarchívum gyűjteményéből.

Online animációs minifesztivállal ünnepel a Római Magyar Akadémia. A Nemzeti Filmintézet Filmarchívumával együttműködésben létrehozott műsorban a legkiválóbb magyar rendezők alkotásaiból lesz látható válogatás az 1960-as évek elejétől a 1980-as évek végéig.

A jubileumi év alkalmából a Nemzeti Filmintézet elindítja a Nemzetközi Mozgóképes Hungarica Kutatási Programot a magyar, illetve magyar vonatkozású filmtörténeti örökség felkutatására, hozzáférhetővé tételére és lehetőség szerinti hazahozatalára, továbbá honlapot hozott létre és különböző programokat, vetítéseket, kiállításokat szervez.

MTI / PH