Ünnepelt gyógyszergyártóból egy év alatt a vakcinagyártás fekete báránya lett az AstraZeneca

A marketing mint fő hatóanyag – a 168 Óra friss számát ajánljuk.

Az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga az előzetes adatok szerint 79 százalékban hatékonynak és biztonságosnak tűnt. Ez ugyan alacsonyabb volt a Pfizer és a Moderna adatainál, de ez nagyon jó arány. A lavina az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) levele után indult el, amelyet órákon belül szemlézett a The Washington Post és a The New York Times. Az NIH független szakértői bizottsága, az Adat- és Biztonságfigyelő Testület (DSMB) azzal vádolta az AstraZenecát, hogy kísérleteinek adatai félrevezetők lehetnek. A DSMB szerint a cég a számára a legkedvezőbb adatokat mutatta be, nem a legfrissebbeket, és nem is mindet. Az, hogy a NIH kritikája nyilvánosságra került, példátlan, még az elnök fő egészségügyi tanácsadója, Anthony Fauci is azt mondta, valószínűleg egy nagyon jó vakcináról van szó, a levél azonban kétségeket ébreszt az emberekben.

Az AstraZeneca később nyilvánosságra hozta a legfrissebb teszteredményeket: a vakcina teljes népességre vetített hatékonysága 76 százalékra csökkent, az idősek körében azonban 80-ról 85 százalékra nőtt. A kórházi kezelés és a súlyos tünetek megelőzésében 100 százalékos hatékonyságot mértek. Ennek ellenére az Egyesült Államokkal folytatott egyeztetés hosszú és nyögvenyelős volt, csak augusztusban indult meg az önkéntesek tömeges tesztelése. Ráadásul az Egyesült Államokban az őszre biztossá vált, hogy lesz elég Pfizer- és Moderna-vakcinájuk, ezért nem állt közvetlen érdekükben, hogy hozzájáruljanak az AstraZeneca sikeréhez.

A brit–svéd gyógyszergyár széruma amellett, hogy hatékony, még olcsó is, ráadásul egyszerűen szállítható és tárolható. Míg a Pfizer vagy a Moderna vakcinái szélsőségesen alacsony hőmérsékletet igényelnek, az AstraZenecának elég egy sima hűtőszekrény.

A cég 2021-re hárommilliárd adag legyártását ígérte, darabját néhány dollárért. Az Oxfordi Egyetem egy éve azzal a feltétellel kötött szerződést a gyógyszergyártóval, hogy legalább az első évben nonprofit módon kell értékesíteni a vakcinát. Ez fellendítheti a WHO Covax programját is, amely az alacsony és közepes jövedelmű országoknak biztosít vakcinát. Eddig azonban csak 135 milliót sikerült szétosztani.

Az Egyesült Királyságban eleinte viszonylag jól haladt az oltóanyag terjesztése, Európa többi részén viszont a mai napig lassú. A gyártó az ígért 120 millió oltóanyag helyett csak 31 milliót tudott szállítani az első negyedévben. Az igény a hatékonysági és biztonsági kockázatokról szóló hírek ellenére is óriási az EU-ban, bár Dániában leállították a vakcina használatát, Németországban és Norvégiában pedig bizonyos életkor alatt nem adják.

Az AstraZenecánál mindenesetre érezhető az elkeseredés: több mint egy éve dolgoznak azon, hogy nonprofit jelleggel osszanak szét a világon egy oltóanyagot, de egyre több kritika zúdul a nyakukba.

Vámosi Ágoston 

(A 168 Óra aktuális, április 22-én megjelent száma többek között a vakcinákkal kapcsolatos kérdéseket járja körül.)