Úton vagyunk a készpénzmentes társadalom felé

A járvány felgyorsította a folyamatot.

A magyar lakosság kitart a bankjegyek mellett a járvány ellenére is, miközben Svédországban már csak minden tizedik fizetés történik készpénzzel. Ennek ellenére várható, hogy tíz éven belül sokkal kevesebb pénz lesz a magyarok kezében.

Az elmúlt években világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a készpénzmentes fizetés lehetősége, a járvány hatására pedig még inkább csökkenő tendencia jellemzi a fejlett országokban a bankjegy alapú fizetést. Svédországban már csak minden tizedik vásárlás történik készpénzzel, az ország központi pénzintézete, a Riksbank pedig már a svéd korona digitalizációján is elkezdett dolgozni.

A koronavírus hatására hazánkban is megfigyelhető volt a kártyás fizetés gyakoribb használata, azonban még így is kisebb az elektronikus fizetés aránya, mint Nyugat-Európában. A készpénzes fizetések aránya 75 százalék feletti volt, a bankkártyás fizetéseké pedig csupán 3 százalékponttal nőtt 23 százalékra 2020 első felében az MNB adatai szerint.

A készpénzfelvételek számában azonban visszaesés látható: éves szinten kevesebb, mint 92 millió tranzakció (ez 13 százalékkal kevesebb a tavalyinál) történt 8 ezer milliárd forint körüli értékben, ami 5 százalékkal alacsonyabb a 2019-es adatokhoz mérten. Az átutalások mértéke és száma is jelentős növekedést mutat, 2020 negyedik negyedévében 9 százalékos növekedés volt megfigyelhető a tranzakciók számában, mértékükben pedig 13 százalék. Az Azonnali Fizetési Rendszerben (AFR) egy év alatt közel 150 millió tranzakció teljesült összesen 30 000 milliárd forint értékben. 

Nem lehet gond

Január óta az online pénztárgépet üzemeltető kereskedőknek legalább egy elektronikus fizetési megoldást biztosítaniuk kell a vásárlóik részére, azaz vagy bankkártyát vagy azonnali átutalást kell kell elfogadniuk a kasszáknál. Ez azonban számos tapasztalat szerint nem valósult még meg – ellenőrzésük viszont nem egyszerű.

Az MNB adatai szerint a hazai pénzforgalmi szolgáltatók fizetésikártya-elfogadói hálózatában 2020 végén 123 ezer elfogadóhelyen 203 ezer POS terminál üzemelt, amelyek több mint 98 százaléka támogatta az érintéses fizetést is. 2020. szeptember végéhez képest év végéig 5 százalékkal nőtt a kártyás fizetést lehetővé tevő szolgáltatások száma, az elfogadóhelyeken üzemelő POS termináloké pedig több mint 7 százalékkal növekedett. 

Ez egyrészt a koronavírus-járvány miatt átalakuló pénzforgalmi hatásoknak is betudható, azonban az sem elhanyagolható, hogy számos helyen már a 2021-es év elejétől esedékes szabályozás miatt döntöttek a terminálok beüzemelése mellett.

A 168.hu megkeresésére Kertész Péter, a Főpolgármesteri Hivatal sajtóreferense elmondta, az elektronikus fizetési lehetőség kialakításának ellenőrzése Budapesten a kerületi jegyzők, a Margitszigeten pedig a fővárosi főjegyző feladata. Hozzátette: a kialakításáról nem kell bejelentést tennie vállalkozóknak a kereskedelmi hatóság felé, így nehezebb pontos számot közölni azokról a helyekről, ahol még nem teremtették meg a kártyás fizetés lehetőségét.

A Főpolgármesteri Hivatal közölte laptársunkkal, hogy az ellenőrzéshez hasonlóan a szankcionálást is kizárólag a kereskedelmi hatóságok, tehát Budapesten a kerületi jegyzők, a Margitszigeten pedig a fővárosi főjegyző alkalmazhat. A szankció lehet az üzlet ideiglenes vagy azonnali bezárása, közigazgatási bírság kiszabása, vagy akár az engedély visszavonása. A közigazgatási bírság felső határa egyéni vállalkozók esetén egymillió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén tízmillió forint.

Készpénz nélkül

Magyarországon a lakosságnak még mindig több mint háromnegyede fizet készpénzzel bankkártya helyett, ugyanis sok esetben az azzal járó terhek vagy épp a feketefoglalkoztatás miatt nincs lehetősége a kártyahasználatra. Az Egyensúly Intézet márciusban közzétett szakpolitikai javaslatai között feltűnt egy erről szóló háttértanulmány is, amely iránymutató lehet készpénzmentes gazdaság megteremtésére felé vezető úton.

A tervezet szerint fontos lenne elérni, hogy 2030-ra Magyarországon a fizetési tranzakcióknak már csak egyharmada történjen készpénzzel, tehát a mostani szám kevesebb, mint fele.

Ennek érdekében ösztönözni kellene a magyarokat az online bankolásra, amelyhez szükségszerű volna a lakossági számlavezetés terheinek csökkentése, ez ugyanis több mint 200 milliárd forintnyi forrást szabadítana fel a szolgáltatóknál. Ezáltal eltörölhetnék a jellemzően néhány száz forintos havi számlavezetési díjat, a kártyadíjakat pedig érezhetően mérsékelhetnék.

Az agytröszt szerint az online fizetési tranzakciók terheinek csökkentése mellett a készpénzfelvételt és -befizetést – a vállalatok és a lakosság esetén egyaránt – meghatározott értékhatár felett a jelenleginél nagyobb illetékkel kell terhelni. Álláspontjuk szerint azért fontos az értékhatár megszabása, mert a készpénzmentes átállás egyik fő nehézsége éppen az, a készpénzhasználat a legalacsonyabb jövedelműek, az alacsonyabb képzettségűek és az idősek körében nagyobb az átlagnál, főként a digitális ismeretek hiányában, így ők lennének kezdetben az átállás vesztesei.

Az Egyensúly Intézet szerint ezt úgy lehetne elkerülni, ha egyszerűen átláthatóvá tennék a digitális bankolást, így 2030-ra meg lehetne teremteni a feltételeit annak, hogy az állam a nyugdíjakat és minden szociális juttatást digitálisan utalhasson el az embereknek.

Fehérítés is

Az Európai Bizottság tavaly tette közzé először a feketemunka jelenségéről végzett felmérését, amelyben a megkérdezettek tizede nyilatkozott úgy, hogy fizetett az elmúlt évben számla nélkül szolgáltatásért. Magyarországon ugyanez az arány 15 százalék volt. A felmérésből továbbá kiderült, hogy míg az európaiaknak 33 százaléka, addig a magyarok 38 százaléka ismer olyan embert, aki feketén dolgozik. Arra is rákérdeztek a felmérésben résztvevőknél, hogy végeztek-e az elmúlt egy évben be nem jelentett, fizetett tevékenységet, amelyre uniós szinten 3 százalék, Magyarországon pedig 4 százalék válaszolt igennel.

Az Egyensúly Intézet szerint a készpénzhasználat visszaszorítása, majd kivezetése drasztikusan csökkentené az adócsalás lehetőségét és a korrupció kockázatát, így jelentősen fehérítené a gazdaságot és növelné a költségvetési bevételeket. Mindezek mellett ingatlan vagy nagy értékű ingóság vásárláskor készpénzfizetés esetén legyen kötelező igazolni a források eredetét az adóhatóság felé – olvasható a szakpolitikai javaslatban. Az elképzelés szerint szerint amennyiben ez nem történik meg, az eladó is büntethetővé válna, az állami szervek pedig nem regisztrálnák a tranzakciót.

168.hu