Közeleg a műanyagmentes élet

A műanyag, bár annak idején az emberiség egyik legnagyobb találmányának számított, mára a környezetszennyezés szimbólumává vált.

Egy átlagos európai család közel 500 műanyag szatyrot használ el évente, és még ennél is több egyéb műanyag kerül ki a háztartásokból a szemétbe. Annak ellenére, hogy még bő három hónap van hátra, lassacskán meg kell barátkozni a gondolattal, hogy július 1-től megváltozik a hulladékgazdálkodás szabályozása az Európai Unióban, beleértve Magyarországot is – életbe lép az egyszer használatos műanyagokról szóló kormányrendelet. Az ezt megalapozó törvény elfogadásakor a parlamenti képviselők ritka felelősségtudatot tanúsítottak, ugyanis a jogszabályt egyhangúan szavazták meg.

Sok változás

A rendelet értelmében kivonják majd a forgalomból a műanyag fülpiszkálókat, az evőeszközöket, a tányérokat, a pótolhatatlannak hitt szívószálakat és léggömbpálcikákat is. A cél elsősorban az egyszer használatos műanyag tárgyakból származó hulladék csökkentése. A magyar jogszabály – túlteljesítve az uniós előírásokat – kiterjed a műanyag italtartó poharak és műanyag zacskók használatának korlátozására is. Betiltják majd a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat, köztük azt, amely uzsonna csomagolására, vagy a kutyapiszok összeszedésére szolgál (mindkét esetre létezik már környezetbarátabb megoldás – a szerk.). 

Más a helyzet a legszélesebb körben használt 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett „kiflis zacskók” esetében. Ezeket ugyanis nem tiltják be, de a termékdíjukat a hússzorosára emelik, a mostani, kilogrammonként 57 forintról 1900 forintra. Az úgynevezett „lebomló” zacskókra eddig nem volt termékdíj, a törvény hatálybalépésétől viszont lesz, kilogrammonként 500 forint. 

A rendelet értelmében tiltólistán szereplő termékeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni. Könnyebbséget jelent, hogy számos árucikknek mára már létezik természetes anyagból készült megfelelője. Ilyenek például azok az evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák, tányérok és az italkeverő pálcikák), amelyek fából, vagyis megújuló erőforrásból is készülhetnek. Aki ragaszkodik a szívószálhoz, az ma már találkozhat környezetbarát anyagból, például papírból készülttel. 

Viszlát, hungarocell!

Kevésbé köztudott, hogy ugyancsak július 1-jétől nem alkalmazhatók majd az expandált polisztirolból (közismertebb nevén hungarocellből) készült ételtároló edények: dobozok és italtárolók – beleértve a kupakjukat és a fedelüket is. Ezek pótlását illetően kevésbé rózsás a helyzet.

„Jelenleg a társadalmi és fogyasztói rendszerünk nem fenntartható” – érvelt Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezetője. „Európa évente 25 millió tonna műanyaghulladékot termel, és ennek csupán 30 százaléka kerül újrafeldolgozásra. Ha ez nem változik, akkor 2050-re a műanyagok gyártása lehet felelős az olajfogyasztás 20 százalékért, az üvegházhatású gázkibocsátás 15 százalékért, és valószínűleg ekkorra már több műanyag lesz majd a tengerekben, mint hal” – fűzte hozzá a szakember.

Bonta Miklós