Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Mi változhat Joe Biden hivatalba lépésével?

Avatar

Létrehozva:

Fotó: MTI / AP / Evan Vucci

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő nyilatkozott lapunknak. 

Az amerikai elnök pénteken a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) online fórumán először beszélt európai partnerek előtt hosszabb távú külpolitikai terveiről. A konferencián több téma mellett arról is beszélt, hogy az emberiség a világ jövőjéről szóló vita kellős közepén tart. Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint az olyan kihívások kezelésére, mint a negyedik ipari forradalom, a koronavírus-járvány vagy épp a globális felmelegedés, az autokrácia a megfelelő válasz. Mások szerint az erős demokráciák a megfelelőek, s Biden, mint mondta, ezek közé tartozik. Az elnök hangsúlyozta, a transzatlanti kapcsolatok történetében az utóbbi négy év nehéz volt, ám az Egyesült Államok „visszatért”, és elkötelezett európai partnerei valamint a NATO mellett. 

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump elnöki időszaka alatt a transzatlanti kapcsolatokat bizalmatlanság jellemezte, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a republikánus elnök megkérdőjelezte a NATO jelentőségét és 5. cikkelyének biztonsági garanciáját. Később ugyan visszakozott, de az elnökkel szembeni bizalmatlanság erős maradt az európai közgondolkodásban. Az Egyesült Államok a Trump-adminisztráció idején egyébként is inkább a kétoldalú kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt. Ez azt jelentette, hogy a szövetségi rendszeren belül is inkább csak néhány országot tekintett szorosabb partnerének, a térségből például Lengyelországot, Romániát vagy északon Norvégiát. Trump politkája ellen azonban olyan konkrét lépések is bizalmatlanságot ébresztettek, mint az USA kiléptetése a Párizsi Klímaegyezményből, a WHO-ból, vagy az iráni atomalku 2018-as felmondása. A biztonságpolitikai szakértő szerint ezekben jó eséllyel elmozdulás várható, ám a transzatlanti kapcsolatok már nem lesznek olyan szorosak, mint amilyenek a 90-es években voltak.

„Ez azért nem következhet be, mert Európa fokozatosan veszít a fontosságából az Egyesült Államok külpolitikájában” – vélekedik a szakértő. Szerinte ez a folyamat már Barack Obama elnöksége alatt elkezdődött, Trump idején pedig tovább folytatódott. Az amerikai külpolitika minden jel szerint a jövőben is Kínára fog összpontosítani: azaz Kína gazdasági-hatalmi nyomulásának feltartóztatása lesz a cél, ehhez képest pedig az európai kapcsolatok másodlagosak maradnak.

Gondot okozhat az is, hogy az év végén az Európai Unió aláírt egy nagy jelentőségű pénzügyi, kereskedelmi egyezményt Kínával. Ez az egyezmény ugyan még nem lépett érvénybe, de ha később működőképesnek bizonyul, az ellene hat majd az USA azon törekvéseinek, amelyek a kínai szuperhatalmat gazdaságilag inkább elszigetelni próbálnák. Tálas szerint az Egyesült Államok érdeke az, hogy az európai országokat felzárkóztassa a Kínával szembeni politikájához a kereskedelmi háború területén. Mindezekből az következik, hogy a jövőben is lesznek olyan területek, amelyekben Európa és Amerika inkább vetélytársak lehetnek, mint szövetségesek.

Múlt pénteken Aszad Madzsíd Hán, Pakisztán amerikai nagykövete a Stimson Center amerikai kutatóintézet online fórumán arról beszélt, az amerikai tisztségviselőknek egyeztetniük kellene az iszlamista felkelőkkel, mielőtt döntenek arról, hogy kivonják-e teljesen a maradék 2500 amerikai katonát Afganisztánból. Ami az USA közel-keleti politikáját illeti, az elmúlt pár évben háttérbe vonulás volt megfigyelhető, elég csak az iraki csapatkivonásokra gondolni, vagy arra, hogy az USA lényegében elhagyta Szíriát. A szakértő úgy látja, ebben a folyamatban aligha várható látványos változás. Tálas szerint sokkal valószínűbb az a forgatókönyv, hogy az USA saját regionális szövetségeseinek adja át a feldadatokat. „Az USA jelen lesz, de kevésbé lesz aktív. Katonailag inkább aszimmetrikus műveleteket fogja előtérbe helyezni” – fogalmazott.

Ami Magyarországot illeti, Tálas szerint a szakértők többsége azt várja, hogy a Biden adminisztráció alatt gyengülni fognak a magyar-amerikai kapcsolatok, nem függetlenül attól, hogy a magyar kormány más ideológiai alapokon áll, mint az amerikai vezetés. „Magyarország több szempontból is különutasok közé számít, és ez nem fogja arra ösztönözni Washingtont, hogy szoros kapcsolatokat tartson fenn a magyar vezetéssel” – fogalmazott a szakértő. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy ne lépne fel, ha az érdekei sérülnek. Látványos lépésekre azonban Tálas amerikai részről nem számít, szerinte a Biden-kormány inkább szimbolikus jelzésekkel fogja érzékeltetni távolságtartását.

Legnépszerűbb cikkeink