Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Kiemelt hírek

Újabb fejlemények az úzvölgyi katonatemető ügyében

Pesti Hírlap

Létrehozva:

Fotó: MTI / Kátai Edit

Helena Dalli esélyegyenlőségért felelős uniós biztos is levelet írt.

Az Európai Bizottság most első alkalommal állapította meg, hogy beavatkozhat olyan esetekben, amikor egy tagállam szisztematikusan nem tartja be az uniós jogot, illetve ha a nemzeti jogszabályok nem felelnek meg az uniós jognak – derült ki egy, az RMDSZ által kiadott tegnapi közleményből.

Az ügy az úzvölgyi katonai temetőben 2019-ben történt erőszakos incidens feldolgozásának újabb állomásaként értelmezhető. A temető Hargita megye legjelentősebb első világháborús emlékhelye, amelyet 1917-ben létesítették az itteni harcokban 1916-ban elesett osztrák-magyar katonák – többségük a miskolci 10-es gyalogezredhez tartozott – emlékére. Az ügy 2019 áprilisában kezdődött, amikor a közeli Dormánfalva polgármestere a magyar katonák sírjain román parcellákat hozott létre, amelyekben ötvenegy betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak, annak ellenére, hogy a temetőben egy, maximum két román katona van eltemetve. A polgármester a betonkeresztek felavatását egyszer elhalasztotta, végül a ceremóniát június 6-ra tűzte ki. A magyarok ezt élőlánccal próbálták megakadályozni, ám a románok erőszakkal bejutottak, az ott lévőket magyarellenes jelszavakkal sértegették, megdobálták, és néhány magyar sírt is megrongáltak. A román fél az incidens után felavatta az emlékművet.

A román ügyészség az eset után megállapította, hogy a jelszavak nem egy egész közösséget céloztak meg, és nem egy is meghatározott kisebbségi csoportnak, például fogyatékossággal élőknek vagy szexuális kisebbségnek szóltak, ezért nem tekinthetők gyűlöletbeszédnek. Az RMDSZ tegnapi közleménye szerint az Európai Bizottság (EB) már tavaly októberben felszólította Romániát a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos uniós jog átültetésére. Ez – mint írják – az EB egyik válaszleveléből derült ki számukra, amelyet azután kaptak kézhez, hogy az RMDSZ és a Fidesz EP-képviselői kétszer is kérdéssel fordultak az ügyben a bizottsághoz.

Helena Dalli esélyegyenlőségért felelős uniós biztos február 12-én keltezett levelében az MTI szerint azt írja: „Románia nem határozta meg megfelelően a gyűlöletbeszéd fogalmát, mivel nem nyilvánítja bűncselekménynek a beszéd az erőszakra felbujtó formáját. Románia ezenkívül kizárólag a faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával szembeni gyűlöletre uszító gyűlöletbeszédet nyilvánította bűncselekménynek, de azt nem, amikor a gyűlöletbeszéd e csoportok valamely tagja ellen irányul”.

MTI / PH

Legnépszerűbb cikkeink