„Már nem gulággal fenyegetnek”

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokra figyel a világ: az elektori voksok végső összesítésekor Donald Trump hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás, a Capitolium épületét. A közösségi oldalak felbújtással, lázítással vádolva az elnököt, befagyasztották Trump Twitter- és Facebook-fiókját. Jogos fellépés vagy a szólásszabadság csorbítása? – Schiffer András jogászt kérdeztük.

„Ahogy már 2015-ben, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) kapcsán is elmondtam: a techcégek és az óriásvállalatok puccsot indítottak a demokráciák ellen. A regnáló amerikai elnök letiltása csupán azt bizonyítja, hogy ez a puccskísérlet felgyorsult“ – mondta az ügy kapcsán a Pesti Hírlapnak Schiffer András jogász, az LMP egykori elnöke, volt parlamenti képviselője.

Bárkit lekapcsolhatnak

Schiffer szerint a techcégek teljes mértékben önkényesen jártak el ebben az esetben is, ahogyan az már sokszor megtörtént. „Ez az eset egy lófej mindannyiunk ágyában, ami megmutatja, hogy a világot jelenleg uraló techcégek jogállami biztosíték nélkül bárkit lekapcsolnak. Ha ezt megtették az amerikai elnökkel, akkor bárkivel megtehetik, aki éppenséggel nem alkalmazkodik a platformok alapelveihez, ehhez nincs szükségük bírósági döntésre.” 

A jogász elmondta: nyáron mindenki láthatta azt a kampányt, amelyben az olyan óriásmárkák, mint a Nike vagy a Starbucks bojkottal fenyegette meg a platformszolgáltatókat, amennyiben azok nem lépnek fel kellő mértékben az álhírek és a gyűlöletbeszéd ellen. A figyelmeztetést pedig láthatóan komolyan vették szolgáltatók, ugyanis az óriáscégek befizetéseiből élnek, és üzleti logika mentén gondolkodnak. Schiffer András szerint veszélyes precedenst teremthet az amerikai elnök letiltása, ugyanis ezután fennáll a veszélye, hogy bárkit eltüntethetnek a közösségi médiából. „Amelyik politikus a 21. században nincs jelen a közösségi platformokon, az nem létezik, és az általa képviselt nézetek is megszűnnek létezni.”

Kell egy irányelv?

Véleménye szerint a techcégek megfékezésére csupán egy megoldás lehetséges: egységes irányelvet kell kiharcolni a működésükre, uniós jogszabályra van szükség a platformszolgáltatások fogyasztóvédelmi szabályozására. Schiffer szerint nemzetállami szinten ezt a kérdést már nem lehet kezelni, és az Európai Unió is csak akkor lesz képes fellépni, ha erős nemzetállamok döntenek a kérdésben. A z egykori országgyűlési képviselő úgy vélte, hogy amennyiben ez nem történik meg, a transznacionális bürokráciákat zsebre fogják vágni az óriásvállalatok. Megjegyezte azt is, hogy a magyar kormány részéről is határozott fellépésre lenne szükség, a probléma megoldásához ugyanis nem elég a „szájhősködés” és egy alternatív közösségi portál (HunDub) létrehozása.

Schiffer András szerint világossá kell tenni, hogy a cégeket nem illeti meg a politikai véleménynyilvánítás joga, ugyanis amennyiben ezt nem tesszük meg, illúzióvá válhat a demokratikus választási folyamat. A jogász elmondta, megérti, hogy sokan tapsolnak az elnök letiltása miatt, azonban korai az öröm, ez ugyanis bárkivel megtörténhet. „Manapság már nem gulággal, vagy börtönnel fenyegetnek meg, hanem lekapcsolással, aminek nyomán a nézeteid gyakorlatilag megszűnnek létezni.”

Trump nem ellenfél

Kádár Barnabás, a Momentum politikusa, jövőkutató úgy véli, Donald Trump egyértelműen átlépett egy határt, amikor implicit módon arra buzdította híveit, hogy rohamozzák meg a Capitoliumot. Emiatt joggal vetődik fel, hogy el kéne mozdítani hivatalából, még akkor is, ha néhány napon belül lejár a mandátuma. Álláspontja szerint azonban annak nem szabadna megtörténnie, hogy a hivatalban lévő elnököt örökre kitiltják a két legmeghatározóbb közösségi média oldaláról – szerinte ugyanis ez kettős mérce. 

Kádár arra a kérdésre is rámutatott, hogy amennyiben Trumpot kitiltják, akkor miért nem tiltják ki azt a sok vezetőt, akik egyes csoportok elnyomását propagálják az oldalaikon. A megoldás véleménye szerint abban rejlik, hogy ezek a kvázi monopolhelyzetben működő médiacégek jól ellesznek Trump elnökségének végével is az amerikai piacon, míg máshol, ha letiltják az autoriter vezetőt, akkor kidobják őket az országból. Kiemelte: az óriásvállalatok mindig azokat fogják kitiltani, akivel nem vesztenek sok ügyfelet, nem pedig azt, aki igazán veszélyes a társadalmunkra. 

Egykor Trump tiltott le felhasználókat

Donald Trump amerikai elnök nem először kerül gondba a közösségi platformok miatt. Egy 2017-től kezdődő perben éppen rajta kérték számon, hogy felhasználókat tiltott le Twitter-oldaláról. 2018 májusában egy szövetségi bíróság mondta ki, hogy Trump közösségi oldala publikus fórumnak minősül, ugyanis az elnök rendszeresen ezt a fórumot használja, hogy minden állampolgárt érintő bejelentéseket tegyen és ha a nézetei miatt valakit kitiltanak onnan, azzal az illető alkotmányos joga sérül. Az elnök emberei az ítélet után azzal védekeztek, hogy Trump privát fiókjáról van szó, ám ezt a bíróság elutasította, és a letiltások feloldására szólította fel a fióktulajdonost. Az ügyben akkor véleményt formáló jogászok szerint a politikusok részéről szemléletváltásra lenne szükség, hiszen a ők a választópolgárokat szolgálják, azokat is, akik esetleg nem rájuk szavaztak, vagy más a világnézetük.