Hová lett a karantén? – 8 éve volt a „zsidólistázás” elleni tüntetés

Politikai karanténba kell zárni a Jobbikot – monda 2012 decemberében az MSZP akkori elnöke a Gyöngyösi Márton „zsidólistázós” parlamenti beszéde után szervezett tömegtüntetésen. A rendezvényen Rogán Antal is felszólalt. Ma az akkori baloldal még létező pártjai és aktív politikusai a Jobbikkal együtt készülnek leváltani a Fidesz-kormányt. A Neokohn megkereste az egykori szereplőket, hogy megkérdezze: ekkorát fordult a világ?

A nyolc évvel ezelőtti, Tömegtüntetés a nácizmus ellen névre keresztelt demonstrációt a Mazsihisz, a Hit Gyülekezete és az Élet Menete Alapítvány szervezte azután, hogy Gyöngyösi Márton a Jobbik külpolitikai szekértője azonnali kérdésében a Magyarországon élő zsidók jelentette nemzetbiztonsági kockázatról beszélt.

A tüntetésen felszólalt Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Mesterházy Attila az MSZP elnöke és Rogán Antal, a Fidesz akkori frakcióvezetője

– írja a Neokohn.

A jobbikos politikus a tüntetést kiváltó szavaiban egész pontosan azt szorgalmazta, hogy a kormány mérje fel „az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak”.

Gyöngyösi Márton azóta több ízben elmondta, hogy nem a zsidó származású emberekre, hanem az izraeli-magyar kettős állampolgárokra gondolt. Való igaz, hogy a Jobbik pár nappal a politikus azonnali kérdése előtt tüntetett az izraeli nagykövetségnél a Gázai övezetet érő rakétatámadások ellen, a politikus felszólalásának egésze a kormány Izrael-barát politikáját bírálta, kérdése pedig ebben a szövegkörnyezetben hangzott el.

Nem volt egyértelmű az sem, hogy Gyöngyösi milyen körben képzelte el a zsidók – vagy az izraeli állampolgárok – összeírását.

Németh Zsolt külügyi államtitkár – válasza alapján – úgy értette, hogy a kérdés a kormány zsidó származású tagjaira vonatkozott, tudniillik így válaszolt: „Ennek a kutatásnak nem tudok a támogatója lenni, úgy gondolom, hogy az, hogy hány zsidó származású személy van a magyar kormányban, az nem nagyon kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyos konfliktus zajlik a közel keleten”.

Lapunk – a tüntetés szónokai mellett – megkereste Gyöngyösit is, aki egykori szavaival kapcsolatban a Válasznak múlt év februárjában adott interjújához irányított bennünket. Ebben megismételte, hogy a kormány és az országgyűlés kettős állampolgár tagjaira gondolt. Mint a Válasznak érvelt, Izraelben törvény rendelkezik a kettős állampolgárok kiszűréséről és a Kneszetnek sem lehetnek kettős állampolgár tagjai, hasonló törvény pedig az Egyesült Államokban is létezik.

Stumpf András kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy miért éppen az izraeli állampolgárok listázása merült fel és nem az összesé, azonban Gyöngyösi helyben hagyta, hogy az „az akkori Jobbikból is következett” és elismerte, hogy a zsidók és az izraeliek emlegetése nem állt távol pártjától 2012-ben.

„A fasizmus egy vírus, a Jobbik pedig a vírusgazda”

– jelentette ki határozottan a tüntetés színpadáról Mesterházy Attila az akkori legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP elnöke az összegyűlteknek, aki ugyanott bejelentette, hogy pártja csatlakozik a Demokratikus Koalíció kezdeményezéséhez, hogy „karanténba zárják” a Jobbikot.

A Neokohn megkereste az egykori szónokokat, közülük Mesterházy Attila válaszolt kérdéseinkre. Az MSZP akkori elnöke szerint nem a baloldal, hanem a Jobbik értékrendje változott akkorát, hogy ami akkor elképzelhetetlen volt, mára valósággá vált:

nem kormány és a baloldali pártok állnak egy oldalon a Jobbikkal szemben, hanem a Jobbik és a baloldali pártok a kormánnyal szemben. „A Jobbik akkor még valóban olyan politikát képviselt, hogy egy lapon se szerepelhetett egy baloldali politikus neve az övékével. Azóta látható módon rájöttek, hogy téves utat választottak. Ez a változás a közbeszédet is meghatározza. Ma már nem hangozhatnak el a parlamentben olyan mondatok, amelyeket akkor Gyöngyösi Márton elmondott”

– fejtette ki Mesterházy.

Az MSZP-s politikust arról megkérdeztük, milyen feltételeknek kell egy korábban antiszemita húrokat pengető pártnak megfelelnie ahhoz, hogy szalonképessé váljon. Elegendő, a hangnemváltás vagy személyi változások is szükségesek ahhoz. Konkrét példával élve: támogathatnak-e az ellenzéki együttműködés baloldali tagjai korábban judapestező vagy tetűcsúszdásozó jelölteket, mint legutóbb a borsodi időközi választáson?

„Jó kérdés” – kezdte választás Mesterházy. „Én ahhoz tartom magam ebben, hogy ki hogyan tekint a korábbi megnyilvánulásaira. Ha valaki megbánta, bocsánatot kért érte, akkor ezt el kell fogadnunk. Létezik, hogy valakinek megváltozik a véleménye” – válaszolta.

Mesterházy szerint azonban nem csak a Jobbik változott jó irányba, a Fidesz is radikalizálódott az elmúlt 8 évben. Szerinte az, hogy a Fidesz már akkor sem támogatta az ő javaslatát a Jobbik köré húzott „cordon sanitaire-ről” a parlamentben ezt a kétarcúságot leplezte le. Mesterházy szerint a Fidesz szélsőjobbra tolódása nem mai jelenség:

„Az egyik bizonyíték erre az a menekültválság alatti álláspontja a Fidesznek, a másik pedig a Soros-kampány, hiszen Magyarországon ennek van egy rejtett, sorok között üzenete is. Épp csak nem mondják ki, hogy »zsidó spekuláns«, de nem is szükséges. Mindenki érti a kódolt beszédet, a mögöttes üzenetet is. Gondoljunk csak arra, hogy most is napirenden van a Fidesz Európai Néppártból való kizárása és a felmerülő új szövetségesek populistábbak, szélsőjobboldalibbak, mint a Néppárt.”

Gyöngyösi Mártont is szembesítettük, azzal, hogy a Jobbik a mai állás szerint közös listán fog indulni azokkal, akik egykor karanténba szorították volna. Válaszát szó szerint idézzük:

„Ami Mesterházy Attila kijelentéseit illeti, arról érdemes lenne őt magát megkérdezni. Szocialista politikusként azt tette akkor, amit a szekértáborokra tagolódott Magyarországon politikai ellenfelével tesz egy politikus, ha lehetősége adódik rá: egy Hitgyülekezete által akkurátusan megszervezett »spontán tömegtüntetésen« kiveszi kontextusából a kijelentést, csavar rajta egyet, és felháborodik. Nem haragszom rá, mert hibáztam, a magyar közéletben pedig hibázni nem lehet, bocsánat pedig nincs. Meggyőződésem, hogy Orbán rémuralma megtanította az ellenzéket a változás képességére, szocialistákat, jobbikosokat egyaránt.”