Jourová a szabad média támogatása mellett állt ki az EP-vitában, Hidvéghi rágalomhadjáratnak tartja a vitát

Az Európai Bizottság a rendelkezésére álló eszközök és hatáskörei révén mindent megtesz a média szabadságának érdekében – jelentette ki szerdán Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, a magyar médiabefolyásról tartott vitán, amelyet Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-)képviselő a baloldal Magyarország elleni rágalomhadjáratának nevezett.

Jourová a magyar befolyás Szlovénia és Észak-Macedónia belügyeibe a médiatulajdonokon keresztül címmel tartott vitán kiemelte, a bizottság fontosnak tartja, hogy független, erős és objektív médiaorgánumok legyenek elérhetők mindenhol és mindenki számára.

Szerinte a média jelenleg gyenge, és egyre inkább ki van téve a politikai és gazdasági nyomásgyakorlásnak szinte mindenhol Európában.

„Az Európai Bizottság számára rendkívül fontos a médiapluralizmus és a média szabadsága az uniós és a tagjelölt országok esetében is, mivel ezek révén meg tudják akadályozni a külső beavatkozásokat a szabad választásokba” – fogalmazott.

Mint mondta, a bizottság számos eszközzel védi az európai értékeket, szükség esetén akár kötelezettségszegési eljárást indít, illetve új jogszabályokat fogad el, hogy a megelőzhetők legyenek a szisztematikus rendellenességek.

Arról is beszélt, hogy a média helyzetét értékelő bizottsági jelentések kitérnek az átláthatóságra, a tulajdonosi hátérre és az állami reklámok szerepére, valamint arra is, hogy a tagországok választási törvényeire vonatkozó szabályok megfelelnek-e az uniós elvárásoknak. Ezzel kapcsolatban kijelentette: az átláthatóság úgy Magyarországon, mint Szlovéniában a kampányok során problémát jelenthet.

Jourová elmondta továbbá, hogy az Európai Bizottság december 2-án új cselekvési tervet mutat be Média és demokrácia címmel a független média helyzetének erősítése érdekében.

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a vita során elmondott felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mind Szlovénia, mind Magyarország tagja az Európai Unió közös piacának. A közös piacon belül pedig a tőke szabad áramlása biztosított, ami azt jelenti, hogy az európai vállalatok abban az uniós országban fektetnek be, ahol akarnak vagy épp tudnak – közölte.

Mint mondta: ilyen alapon, a szlovén példánál maradva, „elő lehetne venni” Svédországot is, hiszen a legnagyobb szlovén gazdasági napilap, a Finance a svéd Bonnier Business Press tulajdonában van, a legnézettebb szlovén televíziós csatorna, a POP TV pedig nemrégiben cseh tulajdonba került.

„Azt javaslom Dobrev Klárának és a többi baloldali ellenzéki képviselőnek, hogy ne álljanak meg itt. Ha úgyis állandóan aláírásgyűjtéseket indítanak, akkor legyenek következetesek, és kezdeményezzék, hogy az Európai Parlament vonja felelősségre Németországot és az Egyesült Államokat is, amiért beavatkoznak a magyar belügyekbe a magyar médiapiacon lévő tulajdonrészük által” – fogalmazott Hidvéghi Balázs.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök „nem sajnálja a magyar adófizetők pénzét”, hogy „megpróbáljon befolyást vásárolni” más európai országokban, például „médiát vásároltasson magának és köreinek” Szlovéniában vagy Észak-Macedóniában.

A magyar miniszterelnökben nincs semmiféle visszatartóerő, ha érdekei úgy kívánják, hogy más ország nemzeti szuverenitásába próbáljon beavatkozni – vélekedett.

„Az Európai Uniónak, Budapestnek és Brüsszelnek pontosan ugyanaz a feladata: megálljt kell parancsolnunk ennek az őrületnek, mert ez az Európai Unió alapértékeit veszélyezteti” – fogalmazott a DK-s EP-képviselő.

Az európai parlamenti vita alapját az adta, hogy egy szlovén internetes portál nemrégiben közzétette egy állítólagos politikai hírszerzési művelet részleteit, amelyek szerint magyarországi vezetők szlovén bankok és közreműködők segítségével nemzetközi műveletet dolgoztak ki, hogy politikai hírszerzési információkat és támogatást szerezhessenek a VMRO-DPMNE észak-macedón párttal kapcsolatban álló médiaorgánumok számára. Az állítások szerint a művelet célja az volt, hogy megbuktassa Zoran Zaev macedón miniszterelnök kormányát a 2020. április 12-i választásokon, és véget vessen a Macedónia nevéről több mint két és fél évtizeden át tartó vitát lezáró preszpa-tavi megállapodásnak.

Mint írták, ebben kulcsszerepet játszottak több olyan, a Janez Jansa szlovén miniszterelnök vezette Szlovén Demokrata Párthoz (SDS) közel álló magyar médiaorgánumok, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnökhöz közel álló vállalatok finanszíroznak.

A szlovén hírportál által közzétett adatok és állítólagos információk azt voltak hivatottak igazolni, hogy 2018 augusztusában legalább három, a Fideszhez szorosan kötődő vállalat összesen 4 millió euróra tett szert tevékenységük bizonyos szakaszában, amelyből 1,5 millió Szlovéniában maradt, 2,5 milliót pedig Észak-Macedóniába utaltak át.

(MTI)