Az ideológia törvényt bont

Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be javaslatot a kormány sorban kilencedik alkotmánymódosításához, amivel bekerülne az Alaptörvénybe, hogy „az anya nő, az apa férfi”. 2010 óta rendszeresen változtatják a különböző törvények szövegét ideológiai alapon, amivel leginkább a keresztény-konzervatív preferenciáik követését erősítik.

„A módosítás biztosítja minden gyermek számára Magyarország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést” – írta Varga Judit a kedden benyújtott javaslat indoklásaként. Az első dokumentum, ami tartalmazta a Fidesz-kormány ideológiai szimbólumait, a 2010 júniusában kiadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata (NENYI) volt. Ebben meghatározták azokat a pilléreket – munka, otthon, család, egészség és rend –, amelyek szerintük nélkülözhetetlenek a „boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez, és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait”.

A Fidesz 2010-ben az országgyűlési választásokon kétharmados, alkotmánymódosításra alkalmas többséget szerzett. Ezzel esélyt kaptak arra, hogy ideológiájuknak alkotmányos érvényt szerezzenek. Alig egy év alatt megalkották Magyarország Alaptörvényét, amelyben tovább erősítették a NENYI szimbólumrendszerét, nagy hangsúlyt fektetve a házasság, a család és a kereszténység ideái köré. Mindez az egyetemes egyenlőséghez, egyenlő bánásmódhoz vagy emberi méltósághoz való jog gyengülésével járt. 

Varga Judit az Alaptörvény L) cikkelyéhez nyújtott be most módosító javaslatot, amihez a kormány már korábban is hozzányúlt. A 2013 óta hatályos, negyedik alkotmánymódosítás során létrejött rendelkezés egyrészt kizárta a házasság lehetőségét az azonos nemű párok között, másrészt meghatározta, hogy a „család alapja a házasság és a szülő-gyermek viszony”. Ekkortól tehát az Alaptörvény szövege nem minősíti családnak sem az egynemű, sem a nem házasságban élőket. Ezt a lépést valószínűleg az Alkotmánybíróság (AB) 2012-es döntése váltotta ki. Az AB ugyanis megsemmisítette a kormány által 2011-ben megalkotott családvédelmi törvény két rendelkezését, mivel ezek kirekesztették a törvényes örökösök köréből a bejegyzett élettársakat, és túl szűkkörűen értelmezték a család fogalmát.

A Fidesz, ragaszkodva a házasság és a család keresztény felfogásához, a 2013-as alkotmánymódosítással már egyértelműen kifejezésre juttatta nézeteit, és azt is, hogy nem enged belőlük. A negyedik alkotmánymódosítást követően pedig különböző rendelkezéseivel még bátrabban és erélyesebben igyekezett érvényt szerezni az elveinek. A kiépített családtámogatási rendszer az azonos nemű párokat már egyáltalán nem veszi számításba, az egyedülállókat vagy elváltakat pedig gyakran kirekesztik a támogatásokból. A kormány döntése értelmében a babaváró hitelt nem veheti igénybe többek között olyan házaspár sem, amelynek korábban már mindkét tagja elvált.

2016-ban a kormány felfüggesztette a hivatalos nem- és a névváltoztatásra vonatkozó eljárásokat azzal érvelve, hogy átlátható rendszerre van szükség. 2020. májusában pedig végleg megszüntették a születési nem anyakönyvi megváltoztatásának lehetőségét, ezzel csorbítva a transzneműek választási lehetőségét.

De a kormány az örökbefogadásról szóló törvényhez is ideológiai alapon nyúlt hozzá, amikor 2020 októberében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere vitte át az örökbefogadásról szóló egyik jogszabályi rendelkezés szövegének változtatását. Ennek értelmében a gyermekvédelmi szakszolgálatoknak a házaspárokat kell előnyben részesíteniük a gyermekek örökbeadásánál. A legtöbb szakember értetlenül állt Kásler akciója előtt: egyrészt mert a gyakorlatban már korábban is ez az elv érvényesült, másrészt mert azt gyanították, hogy a kormány ezzel egy újabb törvénymódosítást készít elő.

Gyanújuk beigazolódott, ugyanis a most kezdeményezett alkotmánymódosítással egyidőben Varga Judit egy olyan törvénymódosítást is előterjesztett, aminek értelmében a Polgári Törvénykönyv kimondaná, hogy gyermeket – a rokonok és a szülő házastársa általi örökbefogadás kivételével – csak házastársak fogadhatnak örökbe. Egyedülállók kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetekben, csak a családpolitikáért felelős miniszter – jelenleg Novák Katalin – hozzájárulásával kaphatnának erre lehetőséget. 

A legújabb törvénymódosítási-csomag a Fidesz eddigi legerősebb lépése, amivel nemcsak a család fogalmát szűkítik tovább, hanem annak a lehetőségét is, hogy olyan emberek szerveződhessenek családi közösséggé, akik nem elsősorban a keresztény-konzervatív ideológia szerint élik az életüket.

Cserdi Dóra