Marginális hatása van a válogatottra a fociakadémiáknak

Egy blog megnézte, a 2010 óta pénzzel tömött magyar foci mennyit adott hozzá a kijutást elérő válogatotthoz. Elég keveset. 

Hatalmas sikert ért el a válogatott, szörnyen izgalmas meccsen a véghajrában fordítva Szoboszlai Dominik óriási góljával megnyerte az Izland elleni meccset, és 2016 után kijutott a 2021 nyarán megrendezendő Európa-bajnokságra, hogy ott – itt, a Puskásban – Franciaország, Németország és Portugália ellen játsszon. 

Kétszer egymás után is kijutottunk, akkor jól működik a focink, vonhatnánk meg a mérleget – de a Csak.taccs.hu oldal cikke szerint a sikert elérő válogatott játékosai csak nagyon korlátozottan nevezhetőek a magyar foci termékeinek. Végigveszik a válogatott játékosainak előéletét, és arra jutnak, többnyire nem akadémiákon nevelkedett, vagy akár honosított játékosok érték el a sikert.

Például maga Szoboszlai összesen egy évet töltött el az MTK fociakadémiáján, négy kezdő játékosnak (Gulácsi Péter, Willi Orban, Szalai Ádám, Szoboszlai Dominik) nulla magyar bajnoki meccse van. Gulácsi az MTK után Angliában, Szalai Attila és Szoboszlai Dominik Ausztriában, Willi Orban Németországban, Nagy Ádám pedig részben Spanyolországban nevelkedett. Hozzájuk csapható még Szalai Ádám is, aki 2004-ben, 17 évesen került ki Németországba.

„Annyi mindenképp látszik, hogy az utóbbi nyolc-kilenc évben TAO-val feltőkésített akadémiák kibocsátásának hatása* gyakorlatilag marginális a válogatottra nézve, miközben a honosított, illetve más futballkultúrákban nevelkedő játékosok kvázi olyan posztokra kerültek be a válogatottba, ahová bár lennének stabil NB I-es játékosaink, azonban számukra a nemzetközi rutin megszerzése általában a július-augusztusi pár UEFA-selejtezőre korlátozódik”, írja a blog.