Ételpazarlás: jobban állunk, mint 3 éve

Nagyrészt még mindig olyan élelmiszereket dobunk a kukába, amelyek megmenthetők lennének. A megoldás: szemléletváltás.

Azt már mindenkinek beleverték a fejébe, hogy szelektíven kell gyűjteni a hulladékot, és hogy a vizet sem szabad pazarolni. Az élelmiszerrel azonban már nem vagyunk ennyire tudatosak. Bár a Nébih legutóbbi felmérése szerint 4 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező hulladék mennyisége az elmúlt 3 évben, még így is évente fejenként 65 kilogramm élelmet dobunk a kukába. Magyarországon ez összességében nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladékot jelent, aminek nagyobbik része a háztartásokban termelődik.

A Nébih szerint az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, tehát kis odafigyeléssel megmenthetnénk. Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Az ételpazarlás ellen egyébként már vállalkozások is indultak, például a Munch.hu, amelyen keresztül éttermek, pékségek, boltok és szállodák kedvezményesen árulják az el nem adott, de jó minőségű ételeiket.

A cég társalapítója, Wettstein Albert szerint a koronavírus-járvány miatt egyes régiókban megnövekedhetett az ételpazarlás. „Az éttermek esetében jócskán megcsappant a vendégek száma, főleg ott, ahol a turisták tették ki leginkább a forgalmat. Ezeknek a vendéglátóhelyeknek át kellett gondolniuk az alapanyag-beszerzést, mivel kevesebb vendég kevesebbet is fogyaszt, az alapanyagok pedig kárba veszhetnek. Nem gondolom, hogy a pandémia első hullámakor tapasztalt pánikvásárlásnál megnőtt a kidobott élelmiszer mennyisége, mivel akkor az emberek inkább a tartós élelmiszerekből vásároltak be, de ami romlandó és nem használták fel, az nyilvánvalóan a kukában kötött ki. A második hullámnál már inkább azt látjuk,hogy elmaradt ez a pánikszerű bevásárlási roham, egyre többen főznek otthon, főleg azok, akik home office-ban vannak. Emiatt többet foglalkoznak azzal, hogy mit esznek, és ehhez milyen alapanyagokat vásárolnak be” – vélekedett.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke szerint pedig Magyarországon szemléletváltás kellene ahhoz, hogy még jobban csökkenjen az élelmiszerpazarlás. „Sok ember számára még mindig nem egyértelmű, hogy ez miért olyan fontos. A baj nem azzal van, hogy az élelmiszer a kukába kerül, hanem azzal, hogy a környezetre ennek igenis negatív hatása van azáltal, hogy az összes kidobott élelmiszerhez kapcsolódó energia és termőföld is kárba vész” – mondta Cseh Balázs.

ZSV