Az autó marad az uralkodó faj Újlipótvárosban

Budapest egyik legdrágább városrészében úgy bukott el az utcákat élhetőbbé tevő forgalomcsillapítási terv, hogy ki sem próbálták.

Rutinosan veszi az irányt babakocsijával az úttest felé egy járdán haladó anyuka Újlipótvárosban, már messziről látja ugyanis, hogy a parkoló autóktól nem fog elférni gyermekével a járdán. Ez a jelenet sűrűn látható a városrész utcáin, mert a járda legnagyobb része parkoló.

Egyebek közt ezen az állapoton enyhített volna valamelyest a BKK a városrészre készített forgalom- és parkolóhely-csökkentési terve. Nagyjából hasonlóan, mint Erzsébetvárosban, Újlipótban is megkeverték volna a haladási irányokat, ezzel elriasztva a Váci út és az Újpesti rakpart dugóiból menekülőutakat kereső autósokat. A tervekben több parkolóhely megszüntetése is szerepelt.

Alibi-konzultáció

A XIII. kerületi önkormányzat azonban, szemben a VII. kerületivel, anélkül vetette el a szabályozási tervet, hogy kipróbálta volna. A kerület mindenféle magyarázat és ismertető nélkül egyszerűen kitette az internetre a BKK által készített csupasz térképet, majd megszavaztatta a lakókat, szeretnék-e, hogy megváltozzon a forgalmi rend. A nem reprezentatív voksolásra 2000 szavazat érkezett, az önkormányzat közlése szerint nagyjából fele-fele arányban voltak a terv támogatói és ellenzői. 

Az így begyűjtött információk alapján megrendezett szavazás eredményeképpen döntött úgy a XIII. kerületi önkormányzat, hogy lakossági ellenállásra hivatkozva ki sem próbálja a BKK javaslatait.

Az Újlipótvárosi Szuperblokk Társaság nevű civil szervezet ügyvivője, Marinov Péter szerint ez egy álkonzultáció volt. Ők – a Levegő Munkacsoporttal és a Kerékpáros Klubbal együtt – már évekkel ezelőtt közös javaslatokat dolgoztak ki a városrész forgalomcsillapítására. 

Lukács András, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint az újlipótvárosi utcák többségében nagyon rossz a levegő, magas a zajszennyezettség, alig van zöldfelület, vannak olyan utcák, ahol például kilométereken át egy darab fa sincs. Lukácsnak komoly kétségei vannak az önkormányzati felmérés komolyságát illetően, szerinte az autóval rendelkező lakók többsége is azt szeretné, hogy náluk ne legyen átmenő forgalom, és ők is több zöldet szeretnének. 

Kétszer annyi autó, mint hely

Az önkormányzat munkatársa szerint ugyanakkor már a legcsekélyebb parkolóhely-megszüntetés esetén is dühös lakossági levelek tucatjait kapják. 

Az önkormányzat tisztviselőjével folytatott beszélgetésből nagyjából az bontakozott ki, hogy a kerület egyszerűen nem mer szembeszállni azokkal a lakókkal, akik akár több autót is tartanak (az utcán), és elvárásuk, hogy a lakóhelyükhöz közel, lehetőleg a kapu előtt tudjanak parkolni. Mindezt úgy, hogy Újlipótvárosban a 6400 parkolóhelyre csaknem 12 ezer engedélyt adott ki az önkormányzat, és egészen október elejéig nem is korlátozták a lakosok által igényelhető ingyenes parkolóhely-használati engedélyek számát. Ezt októberi döntéssel megszüntették, most már fejenként csak egy hely igényelhető ingyen, a továbbiakért fizetni kell, nagyjából évi 100 ezer forintot. 

Fotó: Szakál Szebáld

Ezt Marinov Péter jó döntésnek tartja, bár szerinte már az első autónak sem ingyen kéne helyet biztosítani.

Az önkormányzat szerint, amit lehetett, megtettek a forgalom csillapítására. Példaként említik, hogy több, korábban átmenőforgalmat bonyolító útszakaszt lezártak, parkolók helyén parkot építettek, sebességkorlátozást vezettek be több főútvonalon, amelyeken kerékpársávot is festettek, illetve parkolóhelyeket is megszüntettek. A Levegő Munkacsoport szerint azonban ez kevés, ennél jóval nagyobb bátorságra lenne szükség, mert hiába egyes főútvonal szakaszok sebességkorlátozása, azt senki nem tartja be, amíg nincs fizikai akadálya. 

Ezt csak diktatórikusan lehet

Marinov és Lukács szerint azokban a városokban, ahol komoly forgalomcsillapítást határoznak el, sehol nem tervekről kérik ki a lakosok véleményét, hanem a gyakorlatról. Példaként Grazot említik, ahol a főútvonalak kivételével gyakorlatilag mindenhol 30 km/h-ás sebességkorlátozást vezettek be. Az elképzelés masszív ellenállásba ütközött, a polgármester azonban nem engedte, hogy a tervről tartsanak népszavazást, vagyis a lakosság jó részével szembemenve hajtották végre a drasztikus döntést. A folyamatosan korrigált, új rendet már három éve üzemeltették, amikor népszavazást írtak ki, immár a tapasztalat és nem a tervek alapján. A döntő többség a gyakorlatot látva már támogatta a forgalomcsillapítást.

Parkoló az egész világ

Újlipótvárosban is fejlesztettek: néhány utcában idén nyáron felújították a járdákat, de nem azért, hogy a gyalogosok – például a cikk elején említett anyuka – rendesen elférjenek, hanem azért, hogy az autósok könnyebben parkolhassanak: lesüllyesztették a padkákat, hogy 45 fokos szögben a parkolásnál könnyebb legyen felgurulni a járdára, valamint a térkőből kirakott járda közepére vörös térkő csíkot húztak. Ennél a vonalnál kéne, hogy véget érjen az autó, vagyis ezen túl már nem lóghatna a lökhárító sem. Ezt a szabályt senki nem tartja be, az önkormányzatnál erre azt mondták, nem állíthatnak minden parkoló autó mellé közterest. 

Marinov szerint ha csak egy utcában, csak egy napot rászánna az önkormányzat, hogy a szabálytalanul parkolókat (értsd: a vonalon túl lógókat) végigbüntesse, akkor abból kijönne egy közteres havi bérköltsége. 

Az önkormányzat közölte, hogy továbbra is együttműködnek a BKK-val, most is igyekeznek kompromisszumos megoldást találni. Kérdés, hogy a kerületnek lesz-e elég bátorsága kipróbálni a javaslatokat és élhetőbbé tenni a városrészt.