Négyszázhoz közelít az áldozatok száma Hegyi-Karabahban

A hegyi-karabahi hadsereg huszonhat katonája esett el a terület birtoklásáért folyó harcokban – tájékoztatott pénteken az azeri és a hegyi-karabahi védelmi minisztérium.

Ezzel 376-ra nőtt az augusztus 27-én kirobbant fegyveres konfliktusban elesett karabahi örmény katonák száma.
Az azeri fél saját katonai veszteségeiről rendszerint nem ad tájékoztatást, a legfelsőbb ügyészség azonban pénteki összesítésében az szerepel, hogy a harcok kezdete óta 31 civil halt meg, és 164-en megsebesültek, több mint ezer házban és 45 társasházban, 142 polgári létesítményben keletkeztek károk az örmény nehéztüzérség és rakétarendszerek támadásaiban a lakott területek ellen.
A bakui és a jereváni védelmi minisztérium közleményeiből ítélve a nemzetközi közösség minden erőfeszítése ellenére nem csitulnak a harcok Hegyi-Karabahban, és az áldozatok egyre növekvő száma is arról tanúskodik, hogy a kilencvenes évek karabahi háborúja óta – amikor is 30 ezer ember halt meg – nem sodródott ilyen súlyos válságba a Kaukázus puskaporos hordójaként emlegetett szakadár terület.
A bakui tárca arról tájékoztatott, hogy csütörtök délutántól péntek reggelig a teljes arcvonalon folytatódtak a súlyos harcok, az örmény fél ismét három olyan járást is ágyúzott, amely Hegyi-Karabah környékén van. A közleményben a csütörtökihez hasonlóan a Geranboji, Terteri és Agdamszki járásról ír. A hadisikerek között említi 13 örmény T-72-es harckocsi, két páncélozott gyalogsági harcjármű, négy Grad típusú rakétasorozatvető üteg, két Akacija típusú tűzérségi önjáró jármű, három D-30-as vontatott tarack és két radarrendszer megsemmisítését, továbbá zsákmányoltak még három T-72-es harckocsit is.
A TASZSZ helyszínen tartózkodó tudósítója jelentette, hogy péntek reggel az azeri erők ismét ágyúzták az enklávé székhelyének, Sztepanakertnek a környékét. Az 55 ezer lakosú, a tengerszint feletti ezer méteren fekvő hegyvidéki városban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, és legalább nyolc lövedék becsapódását lehetett hallani. Csütörtök este és az éjszaka folyamán viszonylagos nyugalom volt a városban.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök az euróázsiai államközi tanács jereváni ülésén arról beszélt, hogy a hegyi-karabahi falvak folyamatos rakéta- és tüzérségi támadásoknak vannak kitéve, az azeri erők célba veszi a civil lakosságot, és a terület humanitárius katasztrófa peremére sodródott. Pasinján szerint a Törökország által támogatott azeri hadsereg a legmodernebb haditechnikai eszközöket veti be, és hadműveletei nemcsak Hegyi-Karabah, hanem Örményország ellen is irányulnak. „Mi az örmény nép elleni azeri-török agressziónak tartjuk ezeket a hadműveleteket” – hangoztatta Pasinján.
A vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én robbantak ki újra a harcok. Azerbajdzsánban és Örményországban is rendkívüli állapotot vezettek be, de Azerbajdzsánban ez csak a Hegyi-Karabahhal határos területekre vonatkozik. Ez előbbi országban részleges, az utóbbiban teljesmozgósítást rendeltek el. Folyamatosan érkeznek hírek halottakról és sebesültekről, de a két fél hadijelentései sokszor merőben ellentmondanak egymásnak, mindegyikük saját sikereit domborítja ki, agresszornak állítva be a másikat.
A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió – egyelőre hasztalan próbálkoznak a harcok beszüntetésére rávenni a szembenállókat.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Jereván szerint a NATO-tag Törökország az azeri oldalon beavatkozik a konfliktusba, Örményország viszont tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta, hogy  Moszkva teljesíteni fogja az ODKB-tagságból eredő kötelezettségeit. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken bejelentette, hogy a nap folyamán az örmény és az azeri külügyminiszter is részt vesz a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről folytatandó moszkvai konzultációkon.