Litván rendőrfőkapitány: Nem adtak el drónokat Belarusznak, közös beszerzésről volt szó

Litvánia csupán pénzt folyósított egy európai uniós projekt keretében Fehéroroszországnak drónok rendvédelmi célú beszerzéséhez – közölte újságírókkal kedden Renatas Pozela, a balti ország rendőrfőkapitánya, az EUobservernek arra a hírére reagálva, miszerint drónokat adtak át Minszknek, s ez aggodalmakat vetett fel a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban.

„A litván rendőrség nem vett részt semmiféle beszerzésben Fehéroroszország számára. Mindössze teljesítettük a megállapodás szerinti pénzügyi kötelezettségünket…” – mondta Pozela. Hangsúlyozta: mindez még májusban történt a vitatott augusztus 9-i elnökválasztás előtt, amelyen a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megszerezte hatodik mandátumát.

    A rendőrfőkapitány szerint 850 ezer eurós (306 millió forint) projektről van szó, amely az Európai Bizottság határmenti együttműködés fejlesztéséről szóló programjainak keretében valósul meg Lettország és Litvánia bevonásával. Mint mondta, a források 52 százalékát Fehéroroszország kapja, 48 százalékát pedig Litvánia.

    Kiemelte: a drónokat a minszki vezetés szerzi be. „A litván rendőrség ebben semmilyen módon nem vesz részt…”

    A litván hatóságok szerint az Európai Bizottság október 8-án készül megvitatni a fehérorosz vezetéssel a projekt további sorsát.

    Ezzel szemben az EUobserver kedden azt jelentette, hogy Vilnius szeptember 16-án tizenöt, az EU által vásárolt drónt adott át Minszknek. Ez a brüsszeli hírportál szerint olyan aggodalmakat vetett fel, hogy a szerkezeteket a két hónapja zajló kormányellenes tüntetések résztvevőinek megfigyelésére használhatják fel. A litván rendőrség – az EUobserver szerint – leszögezte, hogy olyan közönséges drónokról van szó, amelyek kereskedelmi forgalomban kaphatóak, és nem alkalmasak személyek beazonosítására.

    A vitatott tisztaságú fehérorosz elnökválasztást követően, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékával nyert Lukasenka elnök, tüntetések kezdődtek Minszkben és az ország több más városában. Az ellenzék és a nyugati országok szerint a hatalom elcsalta a választást, ezért a tiltakozók Lukasenka távozását és új választások megtartását követelték. A hatóságok brutálisan léptek fel a voksolás nyomán kibontakozott megmozdulások résztvevőivel és szervezőivel szemben. A második helyen végzett Szvjatlana Cihanouszkaja, a fő ellenzéki elnökjelölt, jelenlegi ellenzéki vezető pedig Litvániába menekült. (MTI)