A  fehérorosz ellenzék újabb tömegtüntetést szervez a hét végére 

Újabb tömegtüntetést szervez a fehérorosz ellenzék a hét végére, néhány nappal Aljakszandr Lukasenka váratlan beiktatása után.

„Együtt el tudjuk érni a közös célunkat: az új, tisztességes választásokat, amelynek eredményeképpen lehetséges lesz a hivatalos, legitim eskütétel” – mondta a Telegram üzenő portálra kitett videofelvételen Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető.

Az ellenzék által szervezett tömegtüntetésen jelképesen beiktatják elnöknek a 38 éves Cihanouszkaját egy „népi beiktatáson”, amire százezer embert várnak.

A 66 éves Lukasenkát a vitatott tisztaságú augusztus 9-i elnökválasztáson a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 80,1 százalékával választották meg hatodik mandátumára. Cihanouszkaja a második helyen végzett a szavazatok alig több mint 10 százalékával, de az ellenzék szerint ténylegesen ő volt az, aki megnyerte a választásokat. Lukasenka szerdán, a jogszabályok által előírt időpontnál korábban, zárt ajtók mögött letette a hivatali esküt.

A választások óta minden hétvégén tüntet az ellenzék. A biztonsági erők minden korábbinál kemények csapnak le a tüntetőkre, több mint 7000 embert vettek őrizetbe.

Vasárnap közép-európai idő szerint 13 órára tervezik a tömegtüntetést, amelyen új választásokat és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik.

Cihanouszkaja pénteken üdvözölte a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok ismét nagykövetet küld Minszkbe, de aggodalmát fejezte ki, hogy a megbízólevél átadása, Lukasenka elismerése jeleként lenne értelmezhető.

Az ellenzéki politikus pénteken találkozott George Kent amerikai helyettes külügyi államtitkárral, akivel megvitatták az ország helyzetét, a válságból való kijutás lehetséges módjait, valamint Oroszország, az Európai Unió és az Egyesült Államok esetleges részvételét a párbeszéd megszervezésében és az új választások lebonyolításában.

Az amerikai szenátus külügyi bizottsága szeptember 22-én javasolta Julie Fisher külügyi helyettes államtitkár kinevezését az Egyesült Államok minszki nagykövetének. Fehéroroszország 2008-ban hívta vissza washingtoni nagykövetét, miután az Egyesült Államok szankciókkal sújtott számos fehérorosz céget. Röviddel ezután távozott Minszkből az amerikai nagykövet is. A két ország nagykövetségét azóta ügyvivők vezetik.

Tizenkét napi elzárásra és 310 dollárnak megfelelő összegű pénzbüntetésre (több mint 96 ezer forint) ítélték a Belsat varsói székhelyű, Fehéroroszországban sugárzó televízió két munkatársát, Dennis Honcsarenkát és Olesz Ljubencsukot, amiért a külügyminisztérium akkreditációja nélkül dolgoztak – közölte honlapján a fehérorosz újságíró szövetség.A bíróság szintén 15 napi elzárásra ítélte Paval Patapov operatőrt, az újságíró szövetség tagját „tömegtüntetések szervezése és lebonyolítása rendjének megzavarása” vádjával. Patapovot csütörtökön vették őrizetbe, amint felvételeket készített egy tüntetésről.

A Fehérorosz Újságíró Szövetség szerint tizenegy újságíró van előzetes őrizetben.

Észtország, Lettország és Litvánia utazási tilalmat rendelt el több mint 100 fehérorosz tisztségviselőre pénteken, kibővítve a korábban szankciókkal sújtott vezetők listáját, amelyeken Lukasenkát kívül még huszonkilencen szerepelnek.

Az kibővített listán a rohamrendőrség tisztjei, a legfelsőbb és az alkotmánybíróság bírái, valamint az elnöki hivatal munkatársai szerepelnek – jelentette be a litván államfő hivatala.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada is várhatóan büntetőintézkedéseket rendel el Fehéroroszország ellen – közölte csütörtökön a Reuters brit hírügynökséggel négy nevének elhallgatását kérő illetékes.

Az Európai Néppárt (EPP) az Európai Unió jövő heti rendkívüli csúcstalálkozója előtt megismételte, hogy nem ismeri el Aljakszandr Lukasenkát újra megválasztott elnöknek, és kérte az uniót, hogy szankciókkal vonja felelősségre a választási csalások elkövetőit és a tüntetések kegyetlen megtorlóit.

“Maradéktalanul el kell fogadni a Lukasenka-rezsim elleni büntetőintézkedéseket. Ha nem születik rövidesen megállapodás, az arról tanúskodik, hogy Moszkváé az utolsó szó az EU szomszédságában és magában az EU-ban is” – mondta Sandra Kalniete, az EPP frakcióvezető-helyettese.    

Az európai külügyminiszterek a múlt héten elvben megállapodtak a szankciókban, de Ciprus blokkolja az elfogadásukat, amíg az EU nem hoz hasonló intézkedéseket Törökország ellen is a Földközi-tenger keleti medencéje gázlelőhelyei kiaknázása miatt.

(MTI)