Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Nagyvilág

Biodiverzitás – Globális bukásról számolt be az ENSZ

Tálos Lőrinc

Létrehozva:

Az utóbbi évtized globális erőfeszítései a Föld eltűnő fajainak és hanyatló ökoszisztémáinak megmentésére többnyire megbicsaklottak, a sérülékeny élőhelyek, köztük a korallzátonyok és a trópusi őserdők nagyobb bajban vannak, mint valaha – figyelmeztettek az ENSZ számára készített jelentésükben kedden a kutatók.

2010-ben Japánban a világ több mint 150 országa állapodott meg a közös természetvédelmi célokban, az ENSZ szakemberei azonban megállapították, hogy a fajok és ökoszisztémák megmentésére kitűzött 20 cél zömét nem sikerült elérni.

A húsz célkitűzés közül hatot részben sikerült teljesíteni, a többit viszont nem.

“Ha ez egy iskolai teszt lett volna, a világ megbukott volna rajta” – mondta Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének főtitkára a szervezet által közzétett jelentést értékelve.

Inger Anderson, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője “globális bukásnak” nevezte az eredményt.

“A koronavírustól a természet hatalmas tűvészein, áradásain, az olvadó gleccsereken keresztül a példátlan hőségig a biodiverzitási célokkal kapcsolatos kudarcunk, hogy megvédjük az otthonunkat, nagyon valóságos következményekkel járt. Többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül a természetet” – hangsúlyozta Andersen.

Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár egy keddi interjújában “a globális partnerség és a politikai vezetés hiányának” tulajdonította a problémát. Mint mondta, a multilateralizmus támadás alatt áll, és ennek példájául hozta fel, hogy az Egyesült Államok kivonult a párizsi klímaegyezményből.

A jelentés szerzői kiemelték: a tanulmánnyal nem elkeseríteni, hanem inkább feltüzelni akarták a kormányokat, hogy tegyenek hathatósabb lépéseket a következő évtizedben az élet sokféleségének megőrzésére.

Van némi előrelépés, de nem megfelelő a haladás, sokat kell még tenni. A kulcs a politikai akarat és elkötelezettség elérése – fogalmazott Mrema.

Mrema és a jelentés vezető szerzője, David Cooper kiemelte: a környezetvédők sokáig a jegesmedvékkel hívták fel a figyelmet a klímaváltozás miatt veszélyeztetett fajokra. Mint hozzátették: itt az ideje, hogy egy másik fajra is felfigyeljen a világ: az emberre.

“Egy csomó dolog nyilvánvaló veszélyben van, amitől a civilizációk függenek” – húzták alá.

A jelentést eredetileg az ENSZ kunmingi konferenciáján akarták közzétenni, de a kínai rendezvényt a koronavírus-világjárvány miatt a jövő évre kellett halasztani.

A múlt héten a Természetvédelmi Világalap (WWF) tette közzé azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal csökkent a megfigyelt emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halfajok populációja.

Cooper rámutatott, hogy amint az egyes országok újraindítják gazdaságukat a pandémia után, előttük áll a lehetőség, hogy jobban vagy éppen a bolygó számára rosszabbul tegyék. Akadnak országok, amelyek lazítják a környezetvédelmi szabályaikat, mások viszont egy zöldebb előrelépés lehetőségét kutatják.

Cooper hangsúlyozta, hogy a biodiverzitás fontos színhelyei a szegényebb országokban találhatók, ezért a gazdagabb országoknak anyagi és gyakorlati segítséget kell nyújtaniuk számukra.

Az ENSZ arra törekszik, hogy a kormányok a Föld jelenlegi 17 százaléknyi természetvédelmi területének nagyságát 30 százalékra növeljék a jövő évi kínai konferenciáig, amikor összeülnek megtárgyalni az új természetvédelmi egyezményt. A tudósok szerint a világnak a túlélés érdekében több mint 30 százaléknyi természetvédelmi területre lenne szüksége.

(MTI)

Folytatás

Legnépszerűbb cikkeink