Kiemelt hírek
Összetartás és emberség lett az ikertornyok romjaiból
Bin Laden unokahúga elszólta magát: a 2001-es terrortámadást is megelőzte egy nyílt fenyegetés az azóta megölt Oszama bin Ladentől. Felidéztük a napot és következményeit – és kérdeztük Bombera Krisztinát is, aki újságíróként volt jelen a helyszínen.
19 éve ezen a napon az Al-Kaida öngyilkos merénylői négy repülőgépet térítettek el az Egyesült Államok felett. Kettő közülük a Világkereskedelmi Központ épületeibe csapódott, a harmadik a Pentagont találta el, a negyedik repülőgép pedig Shanksville, egy pennsylvaniai falu mellett csapódott a földbe. 19 év elteltével Donald Trump és Joe Biden, a két amerikai elnökjelölt éppen a becsapódás pontján emlékezik meg a tragikus eseményekről. Jelképes megemlékezés ez, hiszen ezt a repülőgépet eredetileg a Fehér Ház, vagy a Capitolium felé akarták irányítani, de az utasok és a személyzet nem ijedtek meg a terroristák késeitől, és még a tragédia előtt visszafoglalhatták. Az idén érettségizők már csak a történelemkönyvekből vagy idősebb hozzátartozóiktól tanulhatnak minden idők legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekményéről, ami az egész világot sokkolta.
A sokk erősebb volt a gyűlöletnél
„Magyar tudósítóként hónapokig követtem a terrortámadás utáni New York-i eseményeket. Ahogy az orvosok, a tűzoltók, a véradók és a többi újságíró kollégám, én is az ikertornyokhoz vettem az irányt, szemben gyalogolva a Manhattanből kivonuló, néma, traumatizált tömeggel. A tornyok összeomlásának pillanatát, az elképesztő porcunamit még a brooklyni oldalról éltem át” – mondta Bombera Krisztina újságíró a Pesti Hírlapnak.
A New York-i Világkereskedelmi Központ acélszerkezetű épületei a becsapódást követően kigyulladtak, és órákon belül összedőltek, az összeomlás képei pedig bejárták a világsajtót. Közel háromezer áldozatot tartanak nyilván, többségük a két toronyban, vagy azok közvetlen közelében lelte halálát. A CNN szerint az áldozatok 75-80 százaléka férfi volt.
Az FBI a történtek után néhány órával már meg tudta nevezni a terroristákat. A gépeltérítők vezetője Muhammad Atta volt, az ő poggyászában talált adatokból pedig ki lehetett következtetni a társai személyes adatait is, és a támadás tervei, háttere, részletei is onnan derültek ki. Az amerikai kormány válaszlépésként még aznap délután utasítást adott arra, hogy szervezzék meg Irak megtámadását, október 7-én pedig az USA megszállta Afganisztánt, és elkezdte bombázni a tálib táborokat. A katasztrófát követő órákban azonban egyáltalán nem volt jellemző a muszlimellenes hangulat New Yorkra.
„A város közössége tanúságot tett méltóságteljes emberi és közösségi viselkedésről: a súlyos, korábban elképzelhetetlen trauma ellenére mindenki tette a dolgát, önkéntesként igyekezett segíteni a helyzetben, kerülte az ellenségeskedést és az ártatlan, muszlim polgártársak vegzálását és kollektív hibáztatását, nem voltak betörések, rablások” – mondta Bombera. „Ebben a megrázó, kaotikus helyzetben, ahol elvileg nézhetné mindenki csak a maga érdekét, New York arra figyelt, hogy a szabadság, az összetartás és az emberség követelményeinek maximálisan megfeleljen.”
Bin Laden unokahúga Trump-hívő
George W. Bush „terrorizmus elleni háborújával” a valaha volt egyik legnépszerűbb elnökké vált, elfogadottsága 90 százalékra nőtt Amerika-szerte. A terrortámadás értelmi szerzőjét, Oszama bin Ladent azonban csak közel tíz éves hajtóvadászat után, Barack Obama elnöksége alatt sikerült megölni. Kezdetben sok amerikai nem is tudta, hogy Oszama bin Laden állhat a terrortámadások mögött, hiszen a Bush-adminisztráció mást kommunikált a választók felé. „Az amerikai kormány politikája, ahogy azt mindnyájan tudjuk, hamar megalkotta az ellenségképet, olyan ellenségekről is, akiknek a szerepe szeptember 11-ben nem releváns. Az iraki háború előtt Bush elnök híveinek, a kormánysajtó olvasóinak domináns része gondolta azt például, hogy Szaddám Huszein iraki diktátor követte el a terrortámadást, nem pedig Oszama bin Laden, a félrevezető propaganda eredményessége miatt” – magyarázta Bombera.
A 19. évforduló előtt néhány nappal Noor bin Ladin – Oszama unokahúga – interjút adott a New York Postnak. Bin Ladin arra figyelmeztetett, hogy akár egy, a 19 évvel ezelőttihez hasonló terrortámadás is érheti az Egyesült Államokat, ha nem Donald Trump nyeri az elnökválasztást. Bin Ladin már korábban is kiállt Trump mellett, úgy gondolja, hogy a nyugati civilizációnak létfontosságú az ő elnöksége.
„Oszama bin Laden is részben abból az Amerika-ellenes érzületből nőtt ki, amit a nagyhatalom valós cselekedeteivel lehet indokolni szélsőségesen gondolkodó, szabadságuktól, méltóságuktól megfosztott, terroristává váló emberek számára” – mondta Bombera. „Az biztos, hogy a fenyegetéseket komoly emberek komolyan veszik és elemzik. 2001. szeptember 11-ét is komoly nemzetbiztonsági elemzések előzték meg, amiket nem vett komolyan Bush elnök kormánya. Személyesen ismerem azt a CNN-es újságírót, aki évekkel korábban Afganisztánban az egyetlen televíziós interjút készítette amerikai közönség számára Oszama bin Ladennel. A Peter Bergennek adott interjúban bin Laden az amerikai kamerába mondta, hogy nagyon súlyos támadásokat készítenek elő az USA ellen. Az interjút a CNN leadta – és sokan nem vették komolyan” – tette hozzá.
-
Kiemelt hírek2024.08.16. 9:31
KRESZ-módosítás: már a gyalogos szándéka is elsőbbséget jelent a zebrán
-
Magyarország2024.07.25. 1:28
A Volánbusz teljesen beolvad a MÁV-Start-ba
-
Kiemelt hírek2024.08.26. 8:03
Két új HalfPrice üzlet is nyílik
-
Kiemelt hírek2024.08.12. 11:43
A gyorshajtók fele eltűnt az Árpád hídról