Nem az élelmiszerárak miatt fontos az áfacsökkentés

Magyarország 27 százalékos áfakulccsal világbajnok, és az infláció is nálunk a legmagasabb az Európai Unióban. A szakértők egy része áfacsökkentést szorgalmaz, az Orbán-kormány azonban nem ebben látja a megoldást.

Hónapok óta átlagon felül drágultak az élelmiszerek, a legdurvábban a gyümölcsök ára emelkedett: a málna kilója háromezer forint körül van, az alma majdnem a duplájába kerül, mint egy éve. Ami az átlagot illeti, a júliusi 3,9 százalékkal az összes uniós ország közül Magyarországon volt a leggyorsabb a pénzromlás üteme. Az áremelkedések miatt érezhetően nőttek a családok kiadásai, ezért az ellenzék és a szakértők egy része áfacsökkentést sürget. Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, lehet-e erre számítani, terveznek-e áfa-mérséklést, és ha igen, milyen körben, de választ nem kaptunk – írja a 24.hu.

Néhány évet visszapörgetve az látszik, hogy az áfacsökkentés rendre ellenzékben merül fel. Így volt ezzel a Fidesz is annak idején, de kormányra kerülve előbb emelték az áfát, majd néhány termék, köztük egyes élelmiszerek áfáját csökkentették 27 százalékról 5-re.

A lap egy összeállítást is közöl arról, hogy az áfacsökkentésnek nem volt érdemi hatása az élelmiszerek árára. Mint írják: Az egyes élelmiszereket vizsgálva a statisztikai hivatal számai azt mutatják, hogy önmagában az áfacsökkentés nem hozott tartós árcsökkenést, még ha volt is ilyen átmeneti hatás. A marhahúsnál az áfacsökkentés évében nem mérséklődtek az árak, a sertéshúsnál igen, ám mindkettőnél rögtön a következő évben újra növekedésnek indultak, hamarosan elhagyva az áfacsökkentés előtti árakat is.

Czelleng Ádám, a GKI 24.hu által megszólított igazgatója szerint ha az árakban nem is mutatkozik meg, az áfacsökkentés ösztönözheti a munkahelyteremtést: Tapasztalat, hogy ahol a vállalkozók megtehetik, ott többnyire megtartják az áfacsökkentés előnyét, vagyis nem adják olcsóbban a termékeiket, inkább saját jövedelmüket növelik. Innen közelítve, a mostanihoz hasonló válságban a veszteséget elszenvedő vállalkozások segítése is lehet az áfacsökkentés célja, ösztönözve a munkahelymegtartást. Czelleng szerint a válságra tekintettel az alapvető élelmiszerek áfáját érdemes lehet lefaragni. Szerinte ha csak az alapélelmiszerek áfáját csökkentenék, többféle hatás jelentkezhet. Megtorpanhat e termékek árnövekedése, lehetséges, hogy többet vásárolnának belőlük, és a többletkereslet betöltheti azt az űrt, ami kiesne az áraknál. Ha viszont az adott termékbél úgy nő a kereslet, hogy a nagy verseny miatt az árak nem csökkennek, a kereskedőnek többletnyeresége keletkezik, ami többlet-adóbevételt, többletfoglalkoztatást és ezen keresztül is plusz adóbevételt jelenthet a költségvetésnek. Tehát összességében akár pozitív hatással is lehet a költségvetésre az áfacsökkentés.

Szintén Czelleng szerint az évek óta lebegtetett egy számjegyű (9 százalékos) szja bevezetése már az alacsonyabb jövedelműeknél is érzékelhetően növelné az elkölthető jövedelem nagyságát, ami valószínűleg jelentősebb fogyasztási többletet eredményezne. Ha azonban emellett nincs más intézkedés, nem csökkentik például a jellemzően általuk fogyasztott élelmiszerek áfáját, hogy legalább mérsékeljék ezen termékek árnövekedését, az hosszabb távon erősíti az egyenlőtlenséget. Ezért Czelleng Ádám meggyőződése, hogy elkerülhetetlen az alapvető élelmiszereknél az áfacsökkentés.