Anyja hátába csimpaszkodik a szupercuki hangyászkölyök

Már a nagyközönség is láthatja a nemrégiben született sörényes hangyász kölyköt a Budapesti Állatkertben. Ez már a harmadik utód a 2014-ben érkezett tenyészpár, Isabela és William frigyéből. A kicsi most még főleg anyukája hátára csimpaszkodva cipelteti magát.

Egy kis szerencsével már a látogatók is megcsodálhatják a Fővárosi Állat- és Növénykertben nemrég született sörényes hangyász kölyköt. Az apróság július 5-én jött a világra, de az első bő egy hétben csak kevesen láthatták, mert az anyaállat sokat pihent, és ilyenkor, ahogy a sörényes hangyászoknál szokás, saját magát és a kölyköt is betakarta bozontos farkával. Az elmúlt napokban viszont már egyre többször meg lehetett figyelni a jövevényt, amint anyja hátára csimpaszkodva cipelteti magát, sőt, egyszer-egyszer pár lépésnyi távolságra már kisebb sétákat is tett. Azt persze még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, hogy a kölyök milyen nemű, így nevet is csak később fog kapni.

Sörényes hangyász kölyök a Fővárosi Állat- és Növénykertben / Fotó: Bagosi Zoltán/FÁNK

A budapesti sörényes hangyász tenyészpár, a hétéves Isabela és a nyolcéves William frigyéből nem most született először utód. A nőstény ugyanis már 2016-ban és 2018-ban is életet adott egy-egy kölyöknek: a Bejglinek, illetve Flódninak elnevezett budapesti születésű hangyászok azóta már felcseperedtek, egyikük egy cseh, a másik pedig egy osztrák állatkertbe került. William és Isabela 2014-ben érkeztek fiatal állatként Budapestre. Korábban az Állatkert látogatói csak az 1890-es években láthattak sörényes hangyászokat.

Maguk a hangyászok az emlősállatok egyik különleges csoportjába tartoznak, és a lajhárokkal, illetve az övesállatokkal, vagyis a tatukkal állnak közelebbi rokonságban. Viszont nem rokonai sem a numbat néven is ismert erszényes hangyásznak, sem a tojásrakó emlősök közé tartozó hangyászsünnek. A hangyászoknak négy fajuk ismeretes (a törpe hangyász, az északi hangyász, a dolmányos hangyász vagy tamandua és a sörényes hangyász), közülük a Budapesti Állatkertben is látható sörényes hangyász (Myrmecophaga tridactyla) nő a legnagyobbra. A kifejlet állatok súlya akár 40 kg is lehet, hosszuk pedig a megnyúlt arcorr hegyétől a bozontos farok végéig a két métert is elérheti.

A sörényes hangyász Dél-Amerika számos országában őshonos, így Argentínában, Brazíliában, Bolíviában, Peruban, Ecuadorban, Venezuelában, Kolumbiában, Guyanában, Francia Guyanában, Suriname-ban, sőt még néhány közép-amerikai országban is. Nagyon sok azonban sehol sincsen belőlük, s ha a faj állapota nem is kritikus, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) sebezhetőnek minősítette a sörényes hangyászok természetvédelmi helyzetét.

A sörényes hangyászok – ahogy a nevük is mutatja – elsősorban hangyákkal, illetve különféle termeszekkel táplálkoznak. Testalkatuk is ehhez az életmódhoz alkalmazkodott. Erőteljes mellső lábaikkal és hatalmas karmaikkal kiválóan ásnak, s akár a termeszvárak betonkeménységű falát is képesek feltépni. A táplálékot hosszú, féregszerű, ragadós nyelvük segítségével kebelezik be. A nőstények 142-190 napos vemhesség elteltével általában egy utódot hoznak a világra. A kicsi már az első naptól kezdve anyja hátán csimpaszkodva viteti magát, s tíz hónap után kezdi meg önálló életét.

Sörényes hangyász kölyök anyja hátán csimpaszkodik / Fotó: Bagosi Zoltán/FÁNK

Baby boom az Állatkertben

A sörényes hangyász kölyök mellett az Állatkert több más kisállat születéséről is beszámolt az elmúlt napokban. A Kelet-Afrikában őshonos szürkenyakú koronásdarvaknál (Balearica regulorum gibbericeps) két fióka kelt ki nemrégiben. A szülőpár, Mami és Papi 1999 óta él az Állatkertben, s az azóta eltelt bő két évtized során már tizennégy fészekaljból összesen csaknem harminc fiókát nevelt fel. A nemrég kikelt pihés kicsik most még arasznyiak, de augusztus végére már a felnőttekre jellemző aranyszínű tollkorona kezdeményei is megjelennek a fejük búbján, ősz végére pedig már csaknem elégik a felnőtt madarak méretét.

Már láthatóak a társas prérikutyák (Cynomys ludovicianus) kölykei is: a kicsik valójában már kéthónaposak, ám csak az elmúlt hetekben merészkedtek elő a földalatti üregrendszerből, ahol a prérikutyák elleni szoktak, illetve ahol a kölykök az első másfél hónapot eltöltik. Mivel most is ki-be járnak a járatokból a kifutó szabad ég alatti terére, és ritka eset, hogy egy időben az összes kicsi egy helyen legyen, embert próbáló feladat a kölykök pontos számának a megállapítása. Az Állatkert munkatársai eddig kilenc kölyköt számoltak össze, de több is lehet belőlük.

Rajtuk kívül még sok más állatnál volt gyermekáldás az elmúlt időszakban, így az Állatkert közönsége a veszélyeztetett ázsiai vadkutyáknál, a tapíroknál, a kétpúpú tevéknél, a rózsás flamingóknál, a kihalástól fenyegetett tarvarjaknál, a fekete hattyúknál és sok más állatnál is cseperedő fiatalokat, kölyköket és fiókákat láthat.

A sörényes hangyász kölyök filmezésére és fotózására a délelőtt fél 10 és 10 óra közötti időszak a legjobb, mert a gondozók ilyenkor engedik ki őket a kifutóra, ahol mindjárt enni is kapnak, ennélfogva az anya hátán kapaszkodó kölyök is jól látható. A nap későbbi részében viszont nehezen számítható ki, hogy mikor mennyire aktív az anyaállat, és ezzel összefüggésben mennyire látszik jól a kicsi.