160-170 ezer embert már ki is rúgtak a járvány és a válság miatt Magyarországon

Elbocsátás fenyegeti a részmunkaidős és kényszerszabadságra küldött alkalmazottakat is. A GKI kutatása a multicégeket nem érintette.

A Gazdaságkutató Intézet (GKI) június elején egy, a multinacionális cégekre nem kiterjedő, 835 vállalkozást magába foglaló reprezentatív kutatást végzett. A cél az volt, hogy képet lehessen alkotni arról, hogy a COVID-19 járványt követő hatósági szigorítások részleges feloldásával az egyes vállalkozásokon belül hogyan változtak meg a foglalkoztatási formák.  A felmérés összegzése szerint az 5 fő feletti vállalkozások körben (a multinacionális cégeket nem tekintve) június elejéig

• nagyságrendileg 110 ezer főt (5.5%) bocsátottak el,
• illetve jelentős munkaköri átszervezéseket hajtottak végre (távmunka, állásidő, kényszerszabadságolás).

Az 5 fő alatti vállalkozásokkal együtt ez országosan 160-170 ezer elbocsátást jelent.

A kkv-szektor esetében a foglalkoztatottak közel 76 százaléka jár be dolgozni a munkahelyére. A (hazai tulajdonú) nagyvállalatoknál ez az arány jóval magasabb, csaknem 92%. Vagyis a rugalmasabb munkavégzést inkább a hazai kisvállalkozások tették lehetővé dolgozóiknak).

Jól mutatja a nagyvállalatok tőkeerősségét a kkv-szektorral szemben az állásidőn és a (fizetett vagy fizetés nélküli) szabadságon lévők aránya, amely a nagyvállalatoknál 0,5 százalék, szemben a kkv-szektorral, ahol ez a szám kiugróan magas (4 százalék). Az otthondolgozók (távmunkások) aránya átlagosan 3 százalék volt (ezen belül a nagyvállalatoknál 2 százalék, a kisvállalkozásoknál pedig 5 százalék).

Jelentős a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a nagyvállalatoknál (15 százalék), miközben ez mindössze 6 százalék a kkv-k között. Ha a válság esetleg elhúzódna, akkor

a részmunkaidősök, az állásidőn, illetve a jelenleg kényszerszabadságon lévők jelentős része várhatóan munkanélkülivé válna,

amennyiben a kormány nem hoz további, az eddiginél jóval hatékonyabb munkahely-megtartó intézkedéseket – írja a GKI.