Karácsony megosztotta családja történetét Trianonnal kapcsolatban

A főpolgármester kritizálta a Fideszt és a baloldalt is.

A Fideszt a „történelemhamisító” emlékművekért marasztalta el, illetve amiért még 1990-ben kivonult a parlamentből a trianoni megemlékezésről. A baloldalt azért bírálta, mert azt gondolja, nincs dolga Trianonnal. Minderről egy publicisztikában írt Karácsony Gergely főpolgármester, a Mérce.hu hozott le.

„A fájdalom 100 éve, amikor aláírták a trianoni békeszerződést, egyesítette a nemzetet. Ma már a fájdalom sem egyesíti”

– írta a cikkben a főpolgármester. Karinthy Frigyest is idézte: „Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

Ezért kérte Karácsony a budapestieket június 4-én 16 óra 30 perckor egyperces közös emlékezésre.

Saját családjának történetéről is írt. Édesanyja ugyanis a második bécsi döntés által visszacsatolt erdélyi területen született, és azért jöttek át a határon, mert nagyobb biztonságban érezték itt magukat a visszacsatolás után.

De rosszul gondolták, őket ugyanis kényszermunkára vitték.

„Utálom az egész mögöttünk hagyott száz évet, az elvesztett háborúkkal, az elvesztett területekkel, az elveszett emberséggel, az elvesztett életekkel, és a végén az elveszni tűnő hittel, hogy a dolgaink egyszer mégis jóra fordulhatnak. Kisebbségi magyarnak lenni mindennapos feladat és bizony küzdelem. Feladat, aminek 100 éve nap mint nap meg kell felelni. Elvárás, hogy úgy legyél egy állam jó polgára, hogy közben lelkedben, nyelved által, ünnepeidben és szimbólumaidban egy másik nemzethez tartozol. Kár lenne ezt bagatellizálni, tán heroizálni sem muszáj, de egyvalamit biztosan nem lehet: eltekinteni tőle.”

A főpolgármester erősen bírálta, hogy fideszes politikusok korábban kivonultak a parlamentből a trianoni megemlékezésről és történelemhamisítónak nevezte az új emlékműveket:

„Harminc évvel ezelőtt a trianoni megemlékezéskor még kivonultak a parlamentből, azok ma fennhéjázó magyarkodással vitatják el mások jogát a Trianon-emlékezethez, és taszítanák ki a nemzetből mindazokat, akik nem értenek egyet a politikájukkal. Haragszom azért is, mert olyan Trianon emlékművet hoztak létre, amely még azokat az elszakított településeket is magyarként mutatja be, ahol egyáltalán nem éltek magyarok. Mint ahogy haragszom a megszállási emlékműért és az összes, a történelmünket meghamisító húzásukért.”

A főpolgármester ugyanakkor a baloldalt is bírálta azért, mert azt gondolja, nincs dolga Trianonnal:

„A magyar baloldal hibát követ el, ha azt gondolja, hogy neki csak a jövővel van dolga. Mert az érzelmi köteléket, ezáltal erős közösséget a múlt feldolgozása teremt.”

„Valami fáj, ami nincs – írta Karinthy Trianon emléknapjára. Trianon nem tud nem lenni. Nem olyan, amit egy társadalom el tud felejteni. Legfeljebb el tudja gyászolni. A gyász nem támasztja fel a halottat. Nem is hazudja róla, hogy tökételes volt. Nem hibáztat senkit. Csak összehozza azokat, akik elvesztettek valamit. De nem erre van most a legnagyobb szükségünk?” – tette fel publicisztikája végén a költői kérdést Karácsony.