A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos ügyben veszített Szlovákia Strasbourgban

A Beneš-dekrétumokra való hivatkozással venné el a szlovák állam egy magyar állampolgár magántulajdonát.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint azonban ez sérti az igazságos eljáráshoz való jogot, hogy a panaszost magyar származására való hivatkozással fosszák meg a vagyonától.

Ma reggel közzétette ítéletét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy magyar állampolgárságú magánszemély (Bosits Mihály) kontra Szlovákia ügyében, ami részben a Beneš-dekrétumokkal, részben a szlovák Főügyész jogköreivel kapcsolatos – adta hírül a Magyar Hang.

A Bosits kontra Szlovákia per dióhéjban arról szól, hogy Bosits Mihály erdejét 2009-ben a Beneš-dekrétumokra való hivatkozással akarta perben elvenni a szlovák állami erdővállalat, mondván, hogy nagyszülei – akiktől azt örökölte – magyar nemzetiségűek voltak, ezért 1946-ban a  alapján el kellett volna kobozni tőlük az erdőt. A per során kiderült, hogy az erdőt adminisztrációs hibák miatt 1946-ban mégsem kobozták el, az állam a pert ezért első és másodfokon is elvesztette. A peres eljárásba ekkor avatkozott be a legfőbb ügyész, méghozzá a „kivételes felülvizsgálati kérelem” benyújtásával, amely egy Szlovákiában létező, sokat kritizált jogintézmény, mivel lehetővé teszi a bírósági eljárásokba történő politikai beavatkozást. A Szlovák Legfelső Bíróság ezután hozta meg azt a 2015-ös döntését, amelynek értelmében „az állam szükséges tekintélyének megőrzése érdekében” akkor is úgy kell eljárni, mintha elkobozták volna a vagyont.

Ahogy panaszos jogi képviselőinek, Keszegh Tünde és Fiala-Butora János ügyvédeknek a közleménye fogalmaz a strasbourgi ítélettel kapcsolatban: „A döntés mérföldkő a szlovák jogrend történetében, mivel először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában. […] A Legfelső Bíróság 2015-ös döntése azonban nem ad más lehetőséget az elsőfokú bíróságnak, mint hogy megfossza a panaszost vagyonától. Mindezt mindössze az édesapja magyar nemzetisége alapján, a XXI. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi bíróság már kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot.”

Az ítélet igazat ad a magyar felperesnek, és 3900 euró nem vagyoni kár megtérítésére, valamint 2000 euró ügyvédi költség megfizetésére kötelezi a szlovák államot. „A döntésből kiderül egy elgondolkodtató dolog is: a magyar államot meghívták az ügybe, hogy írásban fejtse ki a véleményét, de valamiért nem élt a lehetőséggel” – írja a lap.