Kijárási korlátozás nélkül is megjelennek a vadállatok a városban

Őzet gázoltak a Kálvária téren. Vadkacsák vették birtokba a rendőrpalotát. Hód úszott a belvárosban. Csányi Sándor vadbiológust, egyetemi tanárt kérdeztük.

− Egyre több hír szól vadállatok megjelenéséről a városban. Hogyan kerül az őz a Kálvária térre? A kijárási korlátozások miatt bátorodtak fel a vadak, vagy amúgy is egyre több találkozással számolhatunk?
− Általános a vadvilágnak ez a terjeszkedési tendenciája. A vaddisznó, nyest, róka, bizonyos esetekben az őz is megjelenik a városban, főleg olyan részeken, ahol biztonságban érezhetik magukat; kertvárosokban, vagy Magyarországon az őz a temetőkben. Ez természetesen konfliktusokhoz vezet, az őzek például a sírokat is lelegelik. A városi megjelenés egy természetes folyamat, mert a vad alkalmazkodik, akár az emberi környezethez is. Az említett esetet nem ismerem, az viszont elmondható, hogy azok az ismert esetek, amikor vaddisznót kergetnek a belvárosban vagy éppen őzet gázolnak, azok bizony nem a normális terjeszkedés részei. Ilyenkor inkább arról lehet szó, hogy a vad megrémül, és ijedtében olyan helyre fut, ahol semmi keresnivalója nincsen. Hogy a városon kívülről, vagy a város olyan részéről, ahol megtelepedett, azt ebben az esetben sem tudjuk.

Csányi Sándor vadbiológus / Forrás: Csányi Sándor/Facebook

− Köze lehet a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozásoknak, a kisebb forgalomnak ahhoz, hogy az elmúlt hetek hírei szerint mintha megszaporodtak volna az ilyen esetek?
− Ez spekuláció, ami nem tiltott dolog a tudomány területén sem. Az ismereteinknek megfelel, hogy ha az ember viselkedése megváltozik, akkor a vad is alkalmazkodik hozzá, nagyobb biztonságban érezheti magát, ha kisebb esélye van az emberrel való találkozásnak. Ugyanakkor nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy több ilyen eset lenne, és azt sem, hogy valóban van összefüggés a kijárási korlátozásokkal.

− Hódot láttak a napokban a Duna belvárosi szakaszán, ahol korábban szállodahajók horgonyoztak, de Eger városi részén is, az Eger patak mentén…
− A hód a vízhez kötődik, az a terjeszkedési útvonala. Van egy mintegy tízezres hódállományunk, amely terjeszkedik, keresi az új élőhelyeket magának. Aztán, hogy a vízpart hova viszi, az már véletlenszerű. Ha Budapest vagy Eger belvárosába, akkor oda, de nem hiszem, hogy ott megtalálná a számára ideális, vízparti erdős élőhelyet. Lehetséges, hogy most jobban bemerészkedik, de minden bizonnyal tovább fog állni.

− Magyarországon újra megjelent és egyre jobban terjeszkedik az aranysakál. Lehetséges, hogy a rókákhoz hasonlóan megjelenik majd a lakott területeken is?
− Egyelőre vannak „emberközeli” megfigyelések, de nem mondható, hogy megtelepedne lakott területen, pláne nem úgy, ahogy például a nyest már régóta velünk él, vagy ahogy Berlinben és Londonban megtelepedtek a rókák. Ugyanakkor a sakál egy intelligens ragadozó, ami szintén képes az emberhez alkalmazkodni.

− Milyen feladatai vannak a hivatásos vadásznak, ha vadat észlelnek a lakott területen, és konfliktus alakul ki a vad és a városi ember között?
− A lakott terület nem minősül vadászterületnek. A hivatásos vadász a hagyományos eszközeivel – fegyver, csapda – nem léphet, kilövésre is csak külön engedéllyel van lehetősége lakott területen. Szerepe leginkább abban lehet, hogy a szakértelmével segít az érintetteknek, és ezzel megelőzhet egy-egy esetleges szerencsétlen kimenetelű reakciót, vagy megnyugtathat jobbára feleslegesen aggódó embereket.