Az utolsó pillanatig készültek…

Szinte teljesen leállt a sportélet nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Egymás után maradnak el a különböző sportágak Európa- vagy világbajnokságai, olimpiai kvótáról döntő tornák. Olyan ikonikus sorozatok meccseit halasztják, mint az NBA, az NHL, de arra sem volt még példa, hogy a Forma–1 ne tudta volna elindítani a szezont. A tokiói olimpia sorsa is eldőlt, és a nyári ötkarikás játékokat egy évvel elhalasztották. A bizonytalanság, az események váratlansága és kiszámíthatatlansága extra terhet rakott a sportolóra, aki hosszú ideje készül egy-egy megmérettetésre. Több tényező együtt dönt arról, hogyan tud megküzdeni ezzel a súllyal – tudtuk meg Lénárt Ágota sportpszichológustól, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék vezetőjétől.

– Attól függ, milyen megküzdési mechanizmusai vannak, milyen hasonló élményt élt már át, valamint attól is, hogy hasonló helyzetben a szülei hogyan reagáltak. Aki úgy nőtt fel, hogy a legnehezebb szituációban is küzdelemre biztatták, az könnyebben alkalmazkodik majd a helyzethez, mint az, aki kétségbeesést látott otthon egy-egy nehezebb szituációban. Ugyanígy kevésbé lesz küzdelmes annak, aki átélt már hasonlót, és jól jött ki belőle, mint az, akinek soha nem volt még része hasonlóban. Utóbbi biztatásra szorul majd, hogy sikeresen megküzdhessen a helyzettel – mondja a szakértő.

A felkészülés ritmusából az események végkimenetele valójában nem billenti ki az élsportolókat, mert a körülményektől függetlenül az utolsó pillanatig készülnek valamire.

– Átélt már a magyar sporttársadalom hasonlót, például a Los Angeles-i olimpia esetében, habár onnan politikai okokból maradtunk távol. A lényeg viszont ugyanaz: készülnek az eltervezett menetrend szerint, és bizakodnak, hogy az utolsó pillanatban minden elrendeződik. Viszont eldőlt, és idén elmarad az olimpia, az kétségtelenül nagyon nagy törés, aminek feldolgozásához már mindenképp szakember szükséges.

Fotó: Hiroto Sekiguchi / AFP

Nem ennyire tragikus a helyzet akkor, ha valamilyen felkészülési torna marad el, mert ezt – mint Lénárt Ágotától megtudtuk – sokszor bekalkulálják, és arra is készülnek, hogy mit csinálnak majd helyette.

– Az elmaradt versenyt tudják modellezni, a formát is fel tudják mérni úgy, hogy ez semmilyen szempontból ne okozzon kiesést. A rugalmasság és a gyors reagálás ugyanolyan fontos, mint a hadviselésben. Ha talál egy jó megoldási módot, hogy hogyan tudja átvészelni ezt a helyzetet, akkor nem lehet gond.

Lénárt Ágota a bizonytalan külső körülmények miatt kifejezetten hangsúlyozza a támogató környezet fontosságát. Lényeges, hogy a sportoló a lehetőségekhez képest minden zavaró körülményt ki tudjon zárni, és bízzon benne, hogy a végéig el tud jutni – a sportpszichológus ebben nagy segítség lehet.