Menekültválság: eltelt 5 év

Leszboszi nagyik – így becézte a világsajtó azt a három idős asszonyt, akiknek a fényképe bejárta a nemzetközi sajtót 5 évvel ezelőtt. A fotón a görög szigeten egy szír menekült asszony csecsemőjéről gondoskodnak, amíg ő megpihen egy pillanatra. A sziget lakóit 2015-ben Nobel-békedíjra jelölték, elismerve azt az elképesztő szolidaritást, amit az áthaladó menekültek százezreivel szemben tanúsítottak.

Az elmúlt napokban szintén Leszboszról érkező híradások radikálisan más képet mutatnak: feldühödött helyi szélsőségesek akadályoznak meg menekülteket abban, hogy gumicsónakjukkal partot éljenek; az egykor hősies életmentő tevékenységéről híres parti őrség már a tengerben támad az érkezőkre; a szigeten belül civilekre és újságírókra ront rá a feldühödött görög tömeg. A két pillanatfelvétel között eltelt öt évről azonban keveset tud a témával nem foglalkozó olvasó.

Pedig nem igaz az, hogy Törökország kívülről fenyegetné Európa biztonságát, mert „ráereszti” a menekülteket Európára. Törökország nem külső ellenség, hanem maga is szerves része az európai menekültrezsimnek. A 2016-os EU-török megállapodás éppen ezt az együttműködést szolgálja: kiszervezi a problémát Erdogannak, hogy fenntarthassa annak látszatát: Európát „megvédte” a menekültektől. Erdogan olykor benyújtja az újabb számlát – zsarolni az EU-t pedig azért lehet, mert hagyja magát.

Nem igaz az sem, hogy a válság megoldódott. Törökországban az elmúlt 5 évben másfél millióról három és fél millióra nőtt a menekültek száma, Görögországban 60 ezerről 150 ezerre. A török határnál fekvő görög szigeteken 40 ezer menekült torlódott fel, köztük 13 ezer kísérő nélküli kiskorú. A leszboszi Moria táborában, amely 3 ezer fő befogadására képes, ma 21 ezer menekült él embertelen körülmények között. Ezek a körülmények, az elszabaduló indulatok vezetnek aztán oda, hogy már a segélyszervezetek is menekülnek a szigetről. Csakhogy a menekülteknek nincs hova menekülniük tovább. Az EU-török megállapodás árát Európa szélén fizetik meg a legkiszolgáltatottabbak.

De nem igaz az sem, hogy védtelenek volnánk az emberi jogokat sárba tipró politikusokkal szemben. 2017-ben egy közvéleménykutatás 15 EU-tagállam 18 ezer polgárát kérdezte arról, mit tartanának a menekültkérdés igazságos megoldásának. A válaszadók többsége az Európába érkező menekültek arányos elosztását támogatta a tagállamok között. Európa vezetőinek nem csak lelkiismeretük felé, hanem feléjük is akad elszámolni valójuk.