A kopasz olasz úr esete a túlbuzgó restaurátorral

Az eladásra felkínált műtárgyak akár 30-50 százaléka is hamis lehet Magyarországon, legalábbis ez hangzott el a Műtárgyhamisítás magyar szemmel című tanulmánykötet tegnapi bemutatóján.

Az eseményen számos esetről lebbentették fel a fátylat, nem véletlenül, sokat látott szakértőkről van szó. Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület alapítója, Kármán Gabriella, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója, Emőd Péter műkereskedelmi szakíró, mint a kötet szerkesztői, valamint Kieselbach Tamás művészettörténész, a Kieselbach Galéria tulajdonosa vett részt a beszélgetésen.

A szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításán például hosszú ideig állt két értékes, eredeti Aba-Novák Vilmos festmény mellett két olcsó hamisítvány. Ez is mutatja, hogy az álművek sokszor még a leghíresebb gyűjtőket is átverik. Aba-Novák például sokszor művei hátlapján keverte ki a kívánt színeket. De egy Aba-Nováknak hazudott festmény egész hátlapját lemázolta a hamisító, miközben maga a festő ilyet soha nem tett volna. A szakértő az Ecseri piacon már első ránézésre kiszúrta gyenge, elhalványult színei alapján. A hamisítványok felismerésében sokat segítenek a művek hátlapjai is.

Rippl-Rónai például több festményén is ábrázolta magát, valamint egy nőalakot, és szerepeltek egy drágán eladott festményen is, amelyről később kiderült, hogy nem igazi. Rippl-Rónai ráadásul egy-egy képét több változatban festette meg, éppen a Kövezik a kaposi főutcát is. De a hamis kép nem a helyzet újra megalkotására vállalkozott, hanem az igazi műnek csak egy az egybeni kivágata volt. Amikor a két képet egymás mellé állították, ez remekül látszott.

Olyan is előfordul, hogy profi restaurátor válik hamisítóvá, és egy általa eladhatatlannak ítélt képet alakít át izgalmasabbá. Egyikük például egy unalmas, kopaszodó olasz úr portréját vette kezelésbe, fejére sapkát festett, szájába cigarettát adott, kezébe pedig kártyákat.

Aztán olyan is van, amikor a szakértőt a szerencse segíti meg: Márffy Ödön például több csendéletet is festett ugyanarról a tálról, benne gyümölcsökkel, így a téma könnyű táptalajt adott a csalóknak. A szakértő éppen Márffy múzeumában járt, amikor egy neki kiadott festményt vizsgált, és azonnal megakadt a szeme az ott kiállított, sokszor megörökített vázán. Észrevette ugyanis, hogy a váza széle a valóságban hullámos, ám az általa vizsgált festményen a tárgy széle egyenes. Azonnal tudta, a mű nem igazi.