Connect with us
Pesti Hírlap, egy újság, sok élmény

Archív cikkek

A nemzet cselédje és a nemzet csalogánya

Vámosi Ágoston

Létrehozva:

Bár egy évben – 1850-ben – született a két művésznő, életútjuk és temperamentumuk erősen eltért egymástól. Blaha a nemzet csalogánya, Jászai a nemzet tragikája címet nyerte el, már életében.

Nehéz gyerekkor, szenvedélyes élet. A február 24-én Krippel Mari néven született színművésznőt négy elemi után apja és mostohája cselédnek adta. Szolgált Bécsben is, majd markotányoslány volt az osztrák-porosz háborúban. Egy őrmester megerőszakolta.

„Mindig attól féltem, hogy meglát valahol a színpadon, előttem terem és magának követel. És elmondja, hogy én vagyok a Krippel Mari, a markotányosnő! Úgy éreztem, ha ez kitudódik rólam, meg kell halnom.”

Tizenhat évesen megszökött egy vándortársulattal, rövidesen már Jászai Mariként a Budai Népszínházban játszott. 1869-ben hozzáment a nála tíz évvel idősebb Kassai Vidor színészhez, ám a házasság csak két évig tartott.

Tehetségének híre hamar eljutott a Nemzeti Színház intendánsához, aki elutazott érte Kolozsvárra, így lett belőle 53 éven át a Nemzeti Színház kiváló tragikája. Bár szerepei óriási sikert hoztak neki, egész életében magányos volt. Szerelmei között volt Reviczky Gyula, Szomory Dezső, de még Feszty Árpád is.

Lakását maga takarította, ruháit maga varrta. Sokat adakozott és művelte magát. Felnőtt korában tanult meg angolul, németül, franciául. Cikkeket, tanulmányokat és könyveket írt, többek között művészi tapasztalatairól és a magyar nyelvhelyességről.

A vele egy évben született Blaha Lujzát ma nem is ezen a néven ismernénk, ha nem megy hozzá egy Blaha nevű katonakarmesterhez. Ugyanis Reindl Ludovikaként látta meg a napvilágot vándorszínész családban. Lujzi csengő hangjára hamar felfigyeltek, tizennégy évesen már a budai Népszínházban játszott, majd Szabadkára szerződött. Itt „fedezte fel” az osztrák katonakarmester, Blaha János, aki 1865-ben feleségül is vette a 21 évvel fiatalabb pártfogoltját.

Blaháné 1866-tól Debrecenben játszott, itt vált országos hírű primadonnává, majd alig 21 évesen szerződtette Szigligeti Ede a Nemzeti Színházhoz. 1875-ben Soldos Sándor földbirtokos vette feleségül, ám a frigynek válás lett a vége. 1881-ben harmadszor is férjhez ment, báró Splényi Ödönhöz.

Kora művészei, írói, költői és festői rajongtak érte, Jókai egyszer így írt róla: „Nevezték őt csillagnak, csalogánynak, tündérnek, csak egyet nem mondtak el róla, hogy milyen nagy drámai művésznő!”

Folytatás

Legnépszerűbb cikkeink