A kormány pisztolyt tart a homlokunkhoz

A budapesti főpolgármester reméli, csak javaslat marad az iparűzési adó csökkentése. Karácsony Gergely szerint rossz döntés volt orosz metrószerelvényeket vásárolni.

– Mit szól ahhoz, hogy az iparűzési adó csökkentését javasolta a versenyképességi tanács?

– A nagyvárosok, vagyis több millió ember kárára már megint a multik zsebét akarják kitömni. Káros és igazságtalan javaslat, remélem, csak javaslat marad. Vajon miért van az, hogy miközben a magyar adórendszer rengeteg eleme esetén lenne indokolt a felülvizsgálat, valahogy rendre csak az önkormányzatok egyetlen érdemi bevételét jelentő iparűzési adó tekintetében vannak ötletei a kormánynak. Ez a felvetés a számok nyelvén azt jelenti, hogy újabb mintegy 40 milliárddal rövidítenék meg Budapestet, és más nagyvárosokat is, miközben a nyertesei azok a multik lennének, amelyek az elmúlt tíz évben több mint 350 milliárdnyi kedvezményt kaptak már az Orbán-kormánytól. Nehéz ebben nem észrevenni az álságos politikai szándékot, miközben nekem is lennének ötleteim az adórendszerrel kapcsolatban. Például az szja progresszívvá tétele érdemben növelné a nettó bérét sokaknak. Ennek mégiscsak nagyobb társadalmi haszna lenne, nem?

– Vagyis a főpolgármester nem akarja a helyi vállalkozások adóterheit mérsékelni? Nem érdekelt a magyar gazdaság jó teljesítményében?

– Indokolt lenne a kérdése, ha ez az újabb ötlet a helyi vállalkozásoknál jelentene érdemi pluszt, de mondom, az elsődleges nyertesek megint csak a multik, a vesztesek pedig a városlakók. Ráadásul a miniszterelnök a szavát adta, hogy az önkormányzatokat érintő ügyekben az önkormányzatok bevonása nélkül nem dönt. Ehhez képest megint az újságban olvassuk a Budapestet is megrövidítő terveket.

– A kormány novemberben még azt javasolta, hogy az iparűzési adóból származó bevételt elsősorban a közösségi közlekedés finanszírozására kellene költeni. Nem érzi úgy, hogy a kormány az ellenzék jó őszi szereplése miatt szűkíti az önkormányzatok anyagi forrásait?

– Nehéz nem így látni, nehéz nem észrevenni a politikai hátsó szándékot. Vajon ezek a döntések miért nem az önkormányzati választások előtt születtek meg? A főváros csak az iparűzési adó 54 százaléka felett rendelkezik, a többi a kerületeket illeti. Ha a kormány csökkenti az adókulcsot, az a város kinyírásával egyenlő. Nem tudok udvariasabban fogalmazni: pisztolyt tartanak a homlokunkhoz. Miközben sem a budapesti személyi jövedelemadóból, sem az itt keletkező ÁFA-ból nem kap vissza a város egy forintot sem. Márpedig sok száz milliárd forintról beszélünk! Sőt, még az iparűzési adóból is elvesznek nagyjából annyit, amennyivel az állam a közösségi közlekedést támogatja. Ha a fővárosban keletkező adóbevételekből többet hagynának a városban, soha többé nem kellene a kormánnyal pénzről tárgyalni.

– Az önkormányzatok tiltakoztak az óvodák államosítása ellen is.

– Örülök, hogy a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, amelynek fideszes tagjai is vannak, ellenszavazat nélkül elfogadott egy határozatot, hogy nem támogatja a helyi fenntartású óvodák államosítását. Az eddigi eredmények is bebizonyították, hogy rossz irány az iskolák centralizálása. Vannak ugyan nehézségek a kerületi óvodai rendszerben, kevés a munkaerő, alacsonyak a bérek, de erre nem a centralizáció a megoldás. A minőségi oktatás egyik kulcsa a helyi közösség erejében rejlik. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy távoli központból nem lehet egy iskolát irányítani.

– A kabinet azt hangoztatja, hogy együtt akar működni a főváros új vezetésével. Ezek után mennyire hisz a kormány jó szándékában?

Orbán Viktor miniszterelnök mondta korábban, hogy ne azt nézzék, mit mondok, hanem, amit teszek. A kormány azt ígérte, hogy semmilyen hátrány nem éri Budapestet, viszont rengeteg ezzel ellentétes lépést tett. Nekem az a dolgom, hogy mindenkit szövetségessé tegyek. A politikai nem, de a szakmai viták a város előnyére válhatnak. Ilyen például az Atlétikai Világbajnokság. Hamarosan megjelenik a kormányhatározat, így 50 milliárd forintot kezdhetünk a budapesti járóbeteg-ellátásra fordítani, ebből meg fogjuk szüntetni a várólistákat a daganatos megbetegedések esetén, vagyis emberéleteket lehet megmenteni. Nem hinném, hogy van ennél fontosabb cél. Hiszen a legfrissebb statisztikák szerint Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban az Európai Unióban. A nemzetközi sztenderdek szerint tíz napon belül leletet kell kiadni a páciensről. Budapesten van olyan kerület, ahol 38 napra kapja meg a leletet a beteg. Ez lényegesen csökkenti a sikeres kezelés esélyét. Az új városvezetés visszavette a felelősséget a budapestiek egészségéért, azért, hogy mindenki tovább élhessen ebben a városban. Ez minden vitát, csatát megér.

– Öntsünk tiszta vizet a pohárba. A hármas metró szerelvényei újak, vagy felújítottak?

– Erős a gyanúm, hogy új szerelvények, és hogy itt visszaélés történt. De ilyen súlyú ügyben nem elég a gyanú, bizonyosság kell, éppen ezért kezdett vizsgálatot a BKK és a BKV felügyelőbizottsága, független szakértők bevonásával. Rossz döntés volt, hogy nem modern kocsik kerültek a hármas metróba. A papíron felújított szerelvények is egy elmaradott korszakot képviselnek, ár-érték arányban nem érte meg az üzlet. Az a dolgunk, hogy ebből a rossz helyzetből kihozzuk a legjobbat. Ehhez is kell, hogy megvizsgáljuk, történt-e bűncselekmény, milyen állapotban vannak a valóságban a szerelvények.

– A Hableány tragédiája rávilágított a Duna zsúfoltságára. Várható valamilyen változtatás?

– Itt állami és fővárosi hatáskörök keresztezik egymást. A rakpart például a fővárosé, de a Duna esetében az államnak vannak jogosítványai. A belvárosi hajóforgalmat csökkenteni kell. Ez nem csak balesetveszélyes, de igen szennyező is. A levegő minőségét tekintve a Duna a legszennyezettebb része a városnak. Egyrészt a folyón közlekedő hajók, másrészt a parton megforduló turistabuszok jelentenek komoly terhelést. Ez a helyben lakók és a turisták hosszú távú érdeke is. Folyik a munka a helyzet újraszabályozása érdekében.

– A Városligettel mi lesz, melyek azok az épületek, amelyek biztosan nem készülnek el?

– Hogy mi lesz a Városligettel az eldőlt: visszaszerezzük a zöld területeket, és az épületek, amelyeknek az építése nem kezdődött el, már nem is fognak megépülni soha! A Nemzeti Galéria, Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház nem épülhetnek meg a Ligetben, ezzel jelentős zöldfelületet tartunk meg a budapestieknek. Az általam alternatívaként javasolt helyszínekre nem tartott igényt a kabinet, csak azt ígérte, hogy amíg a főváros álláspontja nem változik, addig nem kezd bele új építkezésekbe. A Fővárosi Közgyűlés vagy az én véleményem nem fog megváltozni, már csak azért sem, mert a budapestiek 80 százaléka ellenzi a Városliget beépítését. Őszintén, nem is értem, kinek jutott eszébe, hogy a Városligetben, egy közparkban építkezzen.

– Egyik első intézkedése volt, hogy klímavészhelyzetet hirdetett. Milyen konkrét intézkedések követik a bejelentést?

A klímavészhelyzet azt jelenti, hogy mostantól minden egyes beruházási és fejlesztési döntésünknél érvényesíteni kell a klímavédelem szempontjait. Egy klímavészhelyzetet hirdető város nem építi be a Városligetet, viszont mindent megtesz azért, hogy csökkentse a gépjárműforgalmat. A deklaráció egy keret, és már van eredménye: sok fejlesztésnél kiderült, hogy szemben az előző időszak döntéseivel, igenis van mód a zöldfelületek megtartására, a fák védelmére.

– Ezek szerint lesz dugódíj?

– Általános forgalomcsillapítást szeretnénk, három okból:
a légszennyezettség csökkentése miatt, a klímavédelem okán, és azért is, hogy nullára csökkentsük a halálos balesetek számát. Mert nem tűrhető, hogy minden héten meghal egy ember Budapesten baleset miatt. Ez átfogó program, együtt jár zöldítéssel, új közterek kialakításával, és ennek része lehet a behajtási díj is, ami sok európai nagyvárosban járult már hozzá az általam említett célokhoz. Igazságosan, méltányosan akarunk eljárni, a döntésbe bevonjuk a budapestieket.

– Ez a Hungária körúton belüli, vagy kívüli szakaszt érintené? Mi lesz az ingázókkal?

– Ez egy részletes szakmai vitában fog eldőlni. Fontos, hogy a leghatékonyabb eszközöket vessük be a forgalom csillapítása és a légszennyezettség csökkentése érdekében. A technológia is gyorsan fejlődik, szóval egy kilométer-alapú útdíjat is el tudok képzelni. A Levegő Munkacsoport korábban például ezt javasolta.
A fővárosba ingázók életét sem szeretnénk megnehezíteni, a tömegközlekedés fejlesztése során az ő szempontjaikat is figyelembe vesszük. Budapest korábbi vezetése vállalásokat is tett a forgalom csökkentésére, a késlekedés miatt rengeteg uniós forrás került veszélybe. Azt tudom ígérni, hogy a lehető legszélesebb társadalmi vita fogja megelőzni a szabályváltozást.

– A választások után sok budapestit hideg zuhanyként ért, hogy régi idők politikusai tűntek fel fontos pozíciókban. Biztos, hogy a közösségi közlekedésben kevésbé jártas Draskovics Tibor a megfelelő személy a BKK elnöki posztjára?

– Vagy mondhatná azt is, hogy közigazgatási és piaci vezetői tapasztalattal rendelkező ember, az is igaz lenne. A jelenlegi közgyűlés tele van új arcokkal, fiatal politikusokkal. Az, hogy szakmai munkát, egy fővárosi cég felügyeletét olyan személyre bízom, aki miniszterként, nemzetközi cégek vezetőjeként látott már ilyet, nem tartom rossz döntésnek. Van, ahol a frissesség a nagyobb erény, van, ahol a tapasztalat.

– Amióta átvette a hivatalt Tarlós Istvántól, talált visszaélésre utaló jeleket a főváros pénzügyeiben?

– Sok csontváz dőlt ki a szekrényből, főleg a főváros cégeinél, ott óriási visszaélésekre bukkantunk. Ilyen például a BKK elektronikus jegyrendszere, ahol 12 milliárd forint veszett el a semmibe, vagy a Főtávnál éppen mostanság szembesültek egy súlyosan rossz közbeszerzéssel, de a gyógyfürdőket felügyelő önkormányzati cég is, amely a választások előtt írt ki olyan médiavásárlási pályázatot, ahol a magasabb ár több pontot ért. Az FKF Zrt. korábbi vezetése 14 millió forintért rendelt tanulmányt az indonéz exportlehetőségek feltárására, míg a Főkertnek is sok millió forintjába került, hogy a Fidesz budaörsi exelnöke megírta, hogy parkba az emberek bizony pihenni mennek. Ezeket az ügyeket egytől egyig feltárjuk, és az általunk vállalt átláthatóság jegyében olyan szabályokat dolgozunk ki, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen.

Wiedemann Tamás