Auschwitzban született – és ennek bizony öröklődő ára van

Az On The Spot alkotóinak új dokumentumfilmje egy olyan család életéről mesél, amelynek egyik tagja Auschwitzban látta meg a napvilágot.

Ma este mutatják be Cseke Eszter és S. Takács András Born in Auschwitz című dokumentumfilmjét a Spektrumon. Aok szempontból különleges a dokumentumfilm, ám az egyik legfontosabb jellemzője, hogy a történeteket nők mondják el, egy holokauszttúlélő család három generációjának nőtagjai, akiknek kanadai emigrációban töltött élete első látásra irigylésre méltó. A teher azonban, amelyet magukkal cipelnek, fájdalmas nyomot hagy mindegyikük élettörténetén. Az időzítés pedig nem véletlen, hiszen 76 évvel ezelőtt ezen a napon szabadították fel az auschwitzi haláltábort, ennek emlékére január 27. a holkauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja.

A film főszereplője, Angéla 1944 decemberében néhány nappal karácsony előtt született az auschwitzi haláltáborban. Mivel a zsidó újszülöttekre vagy a gázkamra, vagy Dr. Mengele halálos kísérletei vártak, a kisbabát édesanyjának öt hétig kellett rejtegetnie a nácik elől, amíg a tábort fel nem szabadították.

A történet azonban itt nem ér véget. Az elviselhetetlen szenvedés és fájdalom, amely különböző formákat öltve minden újabb nemzedék életében megjelenik ezután, csak itt kezdődik. A nő, aki Mengele elől rejtegette az újszülöttet, rémálmokkal küszködött. Az unokája már egész más fájdalmakat cipel: „A legrosszabb tényleg az állandó bűntudat volt. Tudod, hogy nem lehetsz boldog, nem lehetsz szomorú, és még csak nem is félhetsz, és nem élvezhetsz semmit, mert a holokauszt megtörtént, az emberek rengeteget szenvedtek, és nagyon sok mindenen mentek keresztül” – mondta Kati, Angéla lánya.

Orosz Angéla – Forrás: Auschwitz-Birkenau Memorial Foundation

„Az anyám egész életében cipelte ezeket a terheket, és sok más sebet is. Testi és lelki sebeket is. Az anyám soha nem beszélt erről a horrorról senkinek. Egy belső hang azt súgta neki, hogy senki sem tudná megérteni a történteket, csak azok, akik szintén átélték. Amikor 71 évesen Torontóban haldokolt a ráktól, a rémálmok visszatértek. A kórterem ajtajában Mengelét látta. Nem volt annyi morfium, ami eltüntette volna. Január 28-án halt meg, mert január 27-e Auschwitz felszabadításának napja, és ő azt mondta, nem halhat meg ezen a napon.” – idézte fel utolsó emlékeit édesanyjáról Angéla.

A film különös vonása, hogy a holokauszt-traumák generációkon átívelő hatásait mindenekelőtt női nézőpontból szemlélteti. Jellemző ugyanakkor rá a sokszoros rétegzettség és mély reflexivitás, ami végső soron azért nem csoda; a rendezőpáros öt éven át dolgozott a dokumentumfilmen.

Vajon mit jelent az, hogy valaki egy olyan helyen születik meg, amit konkrétan arra hoztak létre, hogy emberek sokaságát kivégezzék ott? Ha valaki erre a kérdésre keresné a választ, ebben a filmben valószínűleg többet is talál.

Premier: Spektrum – január 27. szerda, 22 óra