Connect with us
Pesti Hírlap, sok élmény

Kiemelt hírek

Így nem lehet emberekkel bánni

Létrehozva:

Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és az illegálisan az országban tartózkodók kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Ennek értelmében a teljes menekültügyi eljárást át kellene alakítani.

Az Európai Bizottság először 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen a menekültügyi eljárások miatt. 2018 nyarán már keresetet is indítottak az unió bíróságán arra hivatkozva, hogy a menekültügyi és visszatérési jogszabályaink nem felelnek meg az uniós jognak. Akkor felszólító leveket is kapott a kormány, hogy vonja vissza a menedékjog megszerzését tovább szűkítő rendelkezéseit, és a „Stop Soros” törvénycsomag azon intézkedését, amely bűncselekménynek nyilvánította azt, ha valaki segítséget nyújt egy menedékkérőnek menedékjogi eljárása, vagy tartózkodási engedélye megszerzésében.

Szemben az irányelvekkel 

A bizottság értékelése hosszan taglalja, hogy Magyarország hány ponton megy szembe az irányelvekkel. Menedékjog iránti kérelmet például kizárólag tranzitzónában engedtek benyújtani a hatóságok, ahol csak korlátozott számú személy folyamodhatott érte, így gyakorlatilag megtagadták a tényleges hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz. Az sem szabályos, hogy a kérelmekről a tranzitzónákban döntenek, viszont, ha négy héten belül nem születik döntés, az uniós szabályok szerint a menedékkérőnek engedélyezni kell a belépést. Ezt megtagadták tőlük és arra kötelezték őket, hogy a tranzitzónában maradjanak kérelmük elbírálása alatt. Erről a Bizottság kimondta, Magyarországon minden menedékkérőt szisztematikusan őrizetbe vesznek, ami szöges ellentétben áll a befogadási feltételekről szóló irányelvvel.

Azt is megállapították, hogy Magyarország nem biztosítja a halasztó hatályú jogorvoslat lehetőségét, és azt sem, hogy az eljárásuk felülvizsgálata alatt a menedékkérő az országban tartózkodhasson. Ítéletében az Európai Unió Bírósága gyakorlatilag mindenben helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak, és elutasította Magyarország érvét, amely szerint a nagy migrációs nyomás igazolta az eljárási és a befogadási irányelv szabályaitól való eltérést a közrend megőrzése érdekében.

Kilökve a pusztába

„Ügyes próbálkozás, de teljesen alaptalan” – reagált a kormány magyarázatára lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International programvezetője, aki szerint az az állítás, hogy olyan elképesztő migrációs nyomás helyeződik a magyar–szerb határra, hogy nem tudjuk betartani az uniós szabályokat, egyszerűen nem igaz. „A kormány saját törvényeit sem tartja be: a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kritériumai már hosszú évek óta nem teljesülnek” – tette hozzá.

De a koronavírusra hivatkozva nyáron meghozott új menekültügyi eljárások is sértik az uniós jogot. Ezek ugyanis előírják, hogy a menedékkérők először valamely, az unió területén kívüli (jelenleg a kijevi és belgrádi) magyar nagykövetségen nyújtsanak be szándéknyilatkozatot menedékkérési igényük jelzésére. Ez azonban kizárja, hogy hazánk területén nemzetközi védelemért folyamodhassanak. 

Magyarországon 2016 márciusától kezdve folyamatosan érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi szakértője az ügy kapcsán elmondta, ha ilyenkor egy harmadik országbeli, tehát nem magyar és nem uniós állampolgár nem tudja igazolni, hogy jogszerűen tartózkodik az országban (például mert nincs érvényes útlevele, vagy van útlevele, de nincs vízuma, esetleg volt vízuma, de az lejárt), akkor beültetik egy rendőrautóba és a röszkei határkerítés egyik ajtaján áttolják a szerb oldalra. „Eljárás nélkül 2016 júliusa óta csaknem 50 ezer visszakényszerítés történt, ami azt jelenti, hogy a pusztába löknek ki embereket. Ez az erőszakos gyakorlat minden jogot megsért: emberit, unióst, nemzetközit, de még az Alaptörvénnyel is ellentétes” – jelentette ki Demeter Áron.

Büntetésre számíthatunk

Varga Judit igazságügyi miniszter tegnapi Facebook-posztjában azt írta, az uniós bíróság döntése okafogyott, hiszen a tranzitzónákat már bezárták, de a szigorú határőrizetet fenntartják, és megakadályozzák a migránsfolyosók kialakulását. A miniszter arra utalt, hogy májusban az EU bírósága jogellenesnek ítélte a tranzitzónákat, melyeket azóta felszámoltak. A kormány másik reakciója pedig megint az volt, hogy politikai indíttatású a döntés. 

„Ebben semmi politika nincs” – reagált a miniszter szavaira az emberi jogi szakértő. „Az EU Bírósága uniós jogszabályokat értelmez és alkalmaz. Magyarország pedig 2015 óta tudatosan szembemegy az uniós és a nemzetközi normákkal. Ennyi ítélet és elmarasztalás után már el kellene fogadnia a magyar hatóságoknak, hogy így nem lehet emberekkel bánni Európában” – mondta. 

„A bírósági döntés értelmében a kormánynak módosítania kell a jelenlegi szabályozásokon, és be kell szüntetnie törvényellenes gyakorlatát. Az EB ellenőrizni fogja a kormányzati korrekciókat, és ha ezek nem teljesülnek, Magyarország súlyos büntetéseket fizethet” – tette hozzá a szakértő.

Török Dániel

 

Legnépszerűbb cikkeink