Törpekaktuszokkal üzleteltek a csempészek, lebuktak

Tövenként 200-300 eurót is kértek érte.

Védett, ritka törpekaktuszokat csempésztek be az országba kaktuszgyűjtők, akik később tövenként 200-300 euróért árulták a növényt – jelentették be a rendőrség pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

    Daróczi István, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda környezeti bűnözés elleni alosztályának vezetője elmondta: az Agrárminisztériumtól 2017-ben érkezett feljelentés, hogy Mexikóból származó, nemzetközi védelem alatt álló növényeket árulnak Európában magyar kaktuszgyűjtők és -kereskedők.
Kiderült, hogy a gyanúsítottak rendszeresen jártak Mexikóba, ahol élőhelyükről kiásták és Magyarországra csempészték a növényeket, többek között a 2013-ban felfedezett Aztekium valdezii faj egyedeit is. Olyan kaktuszokat is kiástak, amelyekből ténylegesen csak néhány tő létezik, és olyat is, amely több száz éves volt. Több tízezer tő kaktuszt találtak a rendőrök a gyanúsítottak otthonában, üvegházaiban.

A rendőrség előbb öt embert gyanúsított meg természetkárosítással, később pedig négyet Mexikóból hazatérőben fogtak el a repülőtéren, amint 1200 tő kaktuszt hoztak be az országba.
Az MTI kérdésére, hogy mióta foglalkozhattak a kaktuszok begyűjtésével és árusításával a gyanúsítottak, a nyomozás érdekeire hivatkozva nem válaszolt az alosztályvezető, de jelezte, hogy a 2013-ban felfedezett faj iránt valószínűleg 2015 körül nőtt meg a kereslet. A bűncselekményből származó haszonnal kapcsolatban sem osztott meg részleteket az alezredes, és arra sem válaszolt, hogy a gyanúsítottak beismerték-e a bűncselekményt. Annyit mondott, hogy a rendőrség a tervek szerint még idén lezárja a nyomozást.

Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium biodiverzitás- és génmegőrzési főosztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: az állatok és növények illegális kereskedelméből származó bevétel éves szinten elérheti a 20 milliárd eurót, azaz a mintegy 7000 milliárd forintot. Magyarország 1985-ben csatlakozott a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez, amely 35 ezer faj védelmét szolgálja – ismertette.
A konkrét ügyről szólva közölte: német és brit társhatóságoktól kapták a jelzést 2017-ben, hogy az interneten ritka és veszélyeztetett kaktuszokat árulnak magyarok, ezután tettek feljelentést a rendőrségen.

Ezeket a gyűjtőket nem a növények szeretete vezérelte – jelentette ki -, hiszen tervezetten, szisztematikusan mentek ki a kaktuszok élőhelyére, emelték ki a növényeket és hozták illegálisan az országba, a haszon reményében. Jelezte azt is, hogy egyeztetnek Mexikóval a növények visszatelepítéséről.
Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója elmondta: a lefoglalt növények hozzájuk és a szegedi botanikuskertbe kerültek, és néhány hétig karanténban tartották őket, hogy kiderüljön, hordoznak-e olyan élő szervezeteket, amelyek más növényeket megbetegíthetnek. Eközben egy cincérféle elő is került közülük.
A kaktuszokat most növényházban tartják, de a szakértő gondoskodás ellenére 10-15 százalékuk el fog pusztulni. Hozzátette: a botanikusok azt remélik, megmentik a növényeket, és intézkednek, hogy a nemzetközi egyezmény alapján visszakerülhessenek a származási országba.

(MTI)