Archív cikkek
Étel vagy áram ‒ humanitárius és járványügyi bomba ketyeg a szegények körében
A legszegényebbeket egyelőre nem érinti a járvány, a gazdasági hatásait viszont a saját bőrükön érzik. Nekik egyelőre nem alakult akciócsoport.
Ugyan Pest és Fejér megyét leszámítva nincs olyan megye, ahol 40-nél több fertőzöttet regisztráltak, a járvány gazdasági hatásai hetek óta sújtják a legszegényebb falvakat is. A munkahelyek védelme nem teljes körű, és a részletek sem ismertek, valamint csak május 1-jétől indul. Akiknek pedig nincsenek megtakarításaik, hamar bajba kerülhetnek.
Az intézkedések nem oldják meg a másnapi étkezést
Az ország északkeleti részén már most érezhetőek a gazdasági válság hatásai. „Az itt élő roma közösségek nagy része Budapesten vagy a Dunántúlon dolgozott, építkezéseken. Vasárnap elmentek dolgozni, pénteken, vagy kéthetente pénteken hazajöttek. A munkásoknak most választaniuk kellett, vagy ott maradnak, vagy hazamennek a családjukhoz, és sokan nem tehették meg, hogy nem mennek haza” – mondta Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke.
Bajba kerülhettek a munkaközvetítőn keresztül dolgozók is. „A gyárakból először a kölcsönzött munkaerőt küldik el, a saját munkaerőt sokkal nehezebb kirúgni. Nagyon sok cigány ember nem a gyárral, hanem a munkaközvetítő céggel kötött munkaszerződést, leépítés esetén pedig a gyárak ezeket mondják fel először” – mondta Kadét Ernő, a Polgár Alapítvány kommunikációs szakértője a Pesti Hírlapnak. „Jó iránynak tűnhet, hogy a kormány a munkahelyeket szeretné megvédeni, de
rengeteg olyan ember van, akiken ez nem fog segíteni.
Nem látom, hogy a kormány ezekkel az emberekkel foglalkozna.”
Egymillió embert érint az áramszegénység
A leépítések által érintett családoknál könnyen leegyszerűsödik a kérdés: villany legyen-e a lakásban, vagy legyen mit enni. „Magyarországon nagyon erős az áramszegénység. A Habitat for Humanity tavalyi jelentése szerint egymillió ember tántorog a kikapcsolás szélén, és nem gondolom, hogy azóta javult volna a helyzet. Bár több szolgáltató kikapcsolási moratóriumot hirdetett, ez nem érinti azokat, akiknél kártyás villanyórát szereltek be. Nekik továbbra is a közül kell választaniuk, hogy
esznek, vagy feltöltik a villanyórát”
– mondta Kadét Ernő. „Ez egy háromgyerekes családnál óriási gondot jelenthet. Ha nincs villany, internet, hogy oldják meg a távoktatást?” – tette fel a kérdést.
Néhány településen a közétkeztetés megszervezése is problémát jelent. „Mi lesz egy hónap múlva, amikor a szegregátumokba is elérhet a járvány?
Ezek az emberek nagyon kiszolgáltatott helyzetben lesznek, éhezni fognak.
Az USA-ban is láthatjuk, hogy a szegregátumokban élő afroamerikaiak tünetei nagyobb eséllyel súlyosbodnak, és nagyobb eséllyel is halnak bele a járványba. A túlsúly, a szív- és érrendszeri betegségek, légúti betegségek nehezítik a gyógyulást, ezért ha egy ilyen helyen beüt a járvány, hatalmas pusztítást tud végezni. Kevés információnk van arról, ténylegesen hány fertőzött lehet vidéken.
Ha egy várként képzeljük el Magyarországot, akkor ez a vár a szegregátumokban a leggyengébb. Mindig a leggyengébbet kell a legjobban védeni.
Ha ezeken a helyeken elterjed a vírus, könnyen továbbterjedhet” – mondta Kadét.
A szegényeknek nem jut akciócsoport
„A belügyminisztériumnak és az Operatív Törzsnek is tettünk javaslatot, hogy állítsanak fel külön akciócsoportot a hátrányos helyzetűeknek, de ez nem valósult meg. Sok javaslatot tettünk, de nem foglalkoztak vele” – mondta Dancs. A legszegényebb rétegnek az a legfontosabb, hogy esznek-e holnap, vagy nem, és ezt a problémát az intézkedések nem oldják meg. Bele sem tudunk gondolni, mi lesz ebből a helyzetből.
„A héten jött meg a családi pótlék, ebből be tudnak vásárolni az ünnepekre, de jövő hét elejére, közepére elfogy.”
Hozzátette, hogy a roma közösségen belül az emberek 70-80 százalékának nincsenek anyagi tartalékai.