Egyre kevesebben szereznek nyelvvizsgát

Az elmúlt években jelentősen visszaesett a vizsgázók száma, és évről évre veszít a jelentőségéből a nyelvvizsga a lakosság körében – mutatott rá az EcomomX.

A szakemberek mindezt aggasztónak találják, hiszen a használható nyelvtudásra továbbra is nagy szükség van. Ennek ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy csökken a nyelvvizsgára jelentkezők, és a sikeresen vizsgázók száma is. Már csak alig két hónap van hátra 2024-ből, de ebben az évben még csak 38 581-en tettek sikeres nyelvvizsgát, miközben tavaly összesen 50 906 vizsgázó örülhetett a bizonyítványának, és ezt a számot nagy valószínűséggel idén már nem is sikerül elérni. Az Oktatási Hivatal adataiból kiderül, hogy 2022-ben még 60 631-en kaptak nyelvvizsgát, és minél korábbi éveket vizsgálunk, annál magasabb a nyelvvizsgázók aránya: 2015-ben például még 85 941-en szerezték meg a nyelvvizsgát valamely nyelvből.

A csökkenő tendencia a szakemberek szerint sem üdvözlendő, ám az biztosan kijelenthető, hogy több tényező együttes hatása érvényesül ezen a területen.

A nyelvvizsga fontos, de a nyelvtudás még fontosabb

Az EconomX a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökét, Rozgonyi Zoltánt kérdezte arról, hogy hogyan alakultak a nyelvvizsgázási szokások. A szakember elmondta, hogy a szakma nem üdvözölte a felsőoktatási törvény módosítását a pandémia alatt, amely bizonyos egyetemi szakok esetében enyhítette a nyelvvizsga kötelezettségeket.

Az azonban tény, hogy a nyelvvizsga önmagában nem jelent használható nyelvtudást, pedig elsősorban erre lenne szükség ahhoz, hogy a későbbiekben a munkavállalók is hasznosíthassák azt. A nyelvvizsga egy állás elnyerése szempontjából lehet lényeges, ám ha nincs mögötte valós idegennyelv-tudás, az a munkáltatók és a munkavállaló életét is megnehezíti.

Az, hogy a valós nyelvtudást hányan képesek megszerezni, szorosan kapcsolódik a magyar oktatási rendszer hatékonyságához is. Jelenleg az érettségi megszerzésével egyidőben csak a diákok egy része rendelkezik megfelelő tudással ahhoz, hogy egyrészt nyelvvizsgát szerezzenek, másrészt hogy a felsőoktatási intézmény erre a tudásra alapozva oktassa őket tovább, például idegennyelvű kurzusok keretében.

A nyelveket tekintve még mindig a világnyelvként elkönyvelt angol nyelv vezet, ezt követi a német, majd a francia és az olasz nyelv. Az egyetemi felvételi eljárás során a nyelvvizsga pluszpontokat ér, ez még mindig motivációt jelent a diákok számára, de nincsenek könnyű helyzetben. Mint azt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta, a közoktatásból a természettudományos tárgyakat oktató tanárok mellett a nyelvtanárok hiányoznak leginkább, és mindez befolyásolja a megszerezhető nyelvtudás minőségét is.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)