Szamárköhögés – A Nemzeti Népegészségügyi Központ felhívása

A hazánkkal szomszédos Horvátországban és Szerbiában is rekordszámú szamárköhögéses esetről számolt be az ottani központi közegészségügyi-járványügyi hivatal. Magyarországon az átoltottság a kötelező oltásnak és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenységnek köszönhetően magas, 98 százalék feletti. Nagyobb járványok előfordulására nem kell számítani, sporadikus esetek azonban mindig előfordulhatnak – írja a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közleménye.

A szamárköhögés, az orvosi szaknyelvben pertussis kötelezően bejelentendő fertőző betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. A szamárköhögés a védőoltás bevezetése előtt a gyermekek körében okozott nagy járványokat, napjainkban egy-egy megbetegedés bármilyen életkorban előfordulhat. Cseppfertőzéssel, ritkán közvetlen érintkezéssel vagy tárgyak révén terjed. A tünetek általában a fertőzés után több héttel jelentkeznek. Kezdetben a közönséges megfázáshoz hasonlóak, majd

körülbelül két hét múlva a köhögés súlyos, rohamokban jelentkezővé válik.

A tünetek legtöbbször 2-3 hét múlva enyhülnek, de a teljes gyógyulás hónapokat vehet igénybe, kezeletlen esetben halálos kimenetelű is lehet. Antibiotikumos kezeléssel a betegség jól gyógyítható. A pertussis ellen oltottak és a felnőttek között gyakori az atípusos, enyhe megbetegedés.

A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek terén Magyarország olyan eredményeket ért el, melyekre joggal lehet büszke – írja az NNK. A 99 százalék körüli átoltottságot, valamint a sporadikus szintre szorított, védőoltással megelőzhető gyermekkori fertőző megbetegedéseket, az elért eredményeket nem véletlenül ismerik el a tőlünk keletre és nyugatra fekvő országok is. Jelenleg hazánkban 12 fertőző megbetegedés ellen biztosított védőoltás az életkorhoz kötötten kötelező védőoltási rend keretében.

Az oltásellenesek között gyakoribb a szamárköhögés

A családban, a közeli hozzátartozóknak adott védőoltás segít megvédeni a fertőzéstől az idősebbeket, illetve az egészségi állapotuk miatt nem oltható személyeket. Kiterjedtebb oltatlan gócokban (pl. oltásellenesek csoportjában) viszont könnyebben terjed a baktérium, sokan megbetegedhetnek – írják. A felnőttek egy emlékeztető oltással felfrissíthetik a gyermekkori védettséget.

Különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik, érkezett a családba.

A csecsemők az első oltásaikat 2-3-4 hónapos korban kapják. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt fertőződik, a betegség súlyos, akár életveszélyes is lehet a számára. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a korai életszakaszban a csecsemő fertőződését a családtagok, különösen az anya védettsége előzheti meg. Ehhez az szükséges, hogy

a családtagok még a baba érkezése előtt emlékeztető oltást kérjenek saját maguk számára.

A fentiek is bizonyítják, hogy a védőoltás a lehető leghatékonyabb módja, hogy az egyes fertőző betegségeket megelőzzük, illetve a súlyos klinikai tünetekkel járó megbetegedést megakadályozzuk – írja az NNK.

(Kiemelt képünk: Szamárköhögés (Bordetella pertussis) baktérium a légutakban. Az emberi légcsőhám számítógépes illusztrációja a Bordetella pertussis pálcika alakú baktériummal (piros). A B. pertussis a szamárköhögés kórokozója, egy légúti fertőzés, amelyet belégzési hörgéssel végződő köhögési rohamok jellemeznek. Kép: KATERYNA KON / KKO / Science Photo Library / AFP)