Nem számít munkaviszonynak a futárkodás

A Kúria szerint platformalapú futárkodás nem számít munkaviszonynak.

Decemberi jogerős ítéletében nem minősítette munkaviszonnyá az futárkodást a Kúria. Álláspontjuk szerint a munkaviszonyhoz szükséges széles körű utasítási és ellenőrzési jog nem állt fenn. Az ételfutárok például egy applikáción keresztül vállalják a feladatot, önálló vállalkozói minőségben, de a futár vissza is utasíthatja az adott munkát, nincs hierarchikus kapcsolat és egymástól való függőség sem. Dr. Somlóvári Zsófia, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkajogi szakértője azt mondta a 24-hu.-nak, hogy azért különösen fontos az ügyben hozott döntés, mert a magyar munkaügyi bíróságok ilyen jellemzők alapján tudták korábban a rejtett munkaviszonyt átminősíteni.

A futárok sokkal többet dolgoznak napi 8 óránál

A munkajogi szakértő szerint a platformmunkavégzés új terület, amelyben keveredik a munkajogi és a vállalkozásalapú foglalkoztatás.  A szakértő ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az ételfutárok és a hozzájuk hasonló munkát végzők sok esetben jelentős mértékben függenek munkaadójuktól, mégsem élveznek védelmet velük szemben. Ez a foglalkoztatási forma a szakirodalomban az egyik elterjedt nézet szerint lényegében munkaviszony megkerülésével létrejött foglalkoztatásnak minősül. Egyes rendszerek kihasználják, hogy sokan saját akaratukból, például a kollégákkal való verseny miatt rendszeres munkát végeznek, valójában akár magasabb óraszámban is, mint amennyit a munkajogi szabályok megengednének – írja a lap.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője szerint olyan védelmi háló kialakítására lenne szükség, ami kezeli az erőfölényben lévő nagyvállalatok és az egyéni vállalkozók közötti egyenlőtlenséget. Erre lehetne megoldás például a meghatározott minimum óradíj vagy egy „köztes” kategória létrehozása, amely értékeli a felek egymással szembeni erőfölényét. A futároknak ugyanis  nincs reális alkupozíciója a nagyvállalati megbízóval szemben. Kollektív igényérvényesítésre sincs mód, miután szakszervezetet csak a munkavállalók alapíthatnak. .

 A Kúria egy futár esetét vizsgálva hozta meg döntését

A Munka Törvénykönyvére (Mt.) hivatkozva nem minősül széleskörű munkáltatói utasításnak az a körülmény, hogy a foglalkoztató bizonyos körben felügyeli, meghatározza a futárok feladatainak teljesítési módját (pl. arculati elem viselése), valamint, hogy 75 másodpercen belül fuvarelfogadást vár el tőlük, hiszen, ha a futár nem vállalja a feladatot, nem kötelező a munkát elvégeznie. A vizsgált esetben az utasítás nem terjedt ki a munkavégzés minden fázisára, elemére.

A futár egy applikáción keresztül kapta meg a feladatokat, ami önmagában nem igazolja az alá-fölérendeltséget. Emellett a futár maga döntötte el, hogy vállal-e és mennyi aktív időtartamot, maga osztotta be idejét, amikor feladatokat vállalt, és ezt senki nem ellenőrizte és nem kérte számon.  A Kúria álláspontja szerint tartozásigazolásként a kiszállítás megtörténtének ellenőrzése szolgált. A munkajogviszony ellen további ellenérv, hogy hiányzott a szervezeti munkavégzési elem, nem volt hierarchikus kapcsolat vagy egymástól való függőség, ami a munkaviszony minősítő eleme lehetne. A megbízó a teljesítések alapján kéthetente számolt el a futárral, a díjazás pedig részben az elvállalt és teljesített feladatokért járó díjat, részben óradíjat is tartalmazott, ugyanakkor a díjazás a felek által nem volt sem fixált, sem maximalizált. Végezetül a futár saját eszközeivel végezte a tevékenységet, a feladatok ellátáshoz feltétlenül szükséges erőforrásokat döntően nem a megbízó biztosította.

(Kiemelt képünk egy futár. Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP)