Kiemelt hírek
Tömegtüntetések a szélsőjobboldali AfD ellen Németország-szerte
A szervezők szerint péntektől vasárnapig majdnem másfélmillióan vonult utcára, hogy tüntessenek német szélsőjobboldali párt, az AfD ellen.
Vasárnap ismét legalább százezer ember vonult a német nagyvárosok utcáira, hogy tiltakozzon az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali parlamenti párt és annak idegenellenes álláspontja ellen – írja a Telex. A Frankfurter Allgemeine Zeitung folyton frissülő beszámolójában azt írta, hogy a berlini kormányzati negyedben a rendőrség közlése szerint legalább 60 ezer ember gyűlt össze, de százezren is lehetnek.
A szervezők szerint péntektől vasárnapig majdnem másfélmillióan vonult utcára.
Vasárnap Berlinben a rendőrség közlése szerint nagyjából százezer tüntető jelent meg a Bundestag épülete előtt. Münchenben a szervezők kénytelenek voltak a tervezettnél korábban véget vetni a tüntetésnek, mert a vártnál jóval többen, több mint százezren jelentek meg, és a helyszín a túlzsúfoltság miatt balesetveszélyessé vált – írja az RTL.
Észak-Rajna-Vesztfáliában összesítve szintén több mint 100 ezer ember tüntetett az AfD ellen a hétvégén. Kölnben, Dortmundban, Bonnban, Recklinghausenben, Bochumban és más városokban ezrek, gyakran tízezrek vonultak együtt az utcára. Münchenben a rendőrség legalább 80 ezer tüntetőről számolt be, míg a szervezők 250 ezerről.
A hatóságok és a szervezők közlése szerint több nagyvárosban is tízezrek vettek részt demonstrációkon, amiket több mint száz településen tartottak, köztük olyan helyeken is, ahol az AfD támogatottsága különösen erős. Drezdában a rendőrség közlése szerint meg kellett hosszabbítani az AfD elleni felvonulás útvonalát, hogy legyen elég hely „a hatalmas mennyiségű résztvevőknek”. Ugyanez történt pénteken Hamburg városában is, ahol akkor ötvenezren vonultak utcára.
A tüntetési hullámot az váltotta ki, hogy sajtóhírek szerint egy szélsőjobboldali találkozót tartottak tavaly novemberben Németországban, amelyen az AfD képviselői is részt vettek, és ahol több millió bevándorló kitelepítése is felmerült.
A Potsdamban tartott találkozón AfD-s és a konzervatív Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) tartozó politikusok remigrációról beszéltek.
Az AfD európai tervei
Mint arról korábban beszámoltunk, az AfD egyik kiemelt célja az Európai Unió feloszlatása, amelyben Orbán Viktor magyar miniszterelnökre is számítanak. Az AfD a július 29-i pártértekezleten ratifikálandó uniós választási programjavaslatában a „fölényes EU” „ellenőrzött feloszlatását” szorgalmazta. „Európa újraindítását követeljük, hogy kihasználhassuk a nemzetállamokban rejlő lehetőségeket, és újjáépíthessük a hidat kelet felé” – mondta Chrupalla, az AfD társvezetője az EURACTIV-nek. „Németország számára központi jelentőségű a közép-európai együttműködés Magyarországgal és Ausztriával” – mondta Chrupalla, hozzátéve, hogy Orbán „már most megmutatja, hogyan valósítható meg az érdekalapú politika Európában”.
Maximilian Krah, az AfD EP-listavezetője pedig úgy fogalmazott, hogy „nem dobná ki a Fideszt az ágyából”, de a Mi Haznáktól sem zárkózott el. Amint Krah kifejtette: a fiatal magyar választók amúgy is inkább Mi Hazánk, mint a mint a Fidesz mellett vannak. „Én pedig mindig azt javaslom, hogy a jövőbe nézzünk és ne a múltba” – mondta. Az AfD nem tartja reális forgatókönyvnek Orbán tervét a mérsékelt Európai Néppárttól jobbra helyezkedő, két EP-frakció, az ID és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) egyesítéséről.
(Kiemelt képünk: Tömegdemosntráció a berlini Bundestag előtt az AfD kitoloncolási tervei ellen január 21-én. A tüntetés végén a szervezők a színpadon bejelentették, hogy becslések szerint 350 ezer ember vett részt az eseményen. A Reichstag előtti tér a főpályaudvarig, a másik oldal a Brandenburgi kapuig és az Unter den Linden a berlini dómig megtelt tüntetőkkel. Fotó: Hami Roshan / Middle East Images / AFP)