Az Orbán-kormány bort iszik, de vizet prédikál

Egész Európa a gazdasági válság szélén áll, ami miatt több ország kezdett spórolásba, köztük Magyarország is. Viszont az Orbán-kormány egy ilyen helyzetben is képes olyan felvásárlásokat nyélbe ütni és olyan döntéseket meghozni, amelyek nem biztos, hogy segítenek a kilábalni a válságból.

Ahogy egyre erőteljesebb a gazdasági válság hazánkban, a kormány annak megfelelően húzza meg a nadrágszíját – legalábbis látszatra. Amíg egyre több intézménynek kötelezővé teszik a maximum 18-20 fokos fűtést a spórolás jegyében, addig az Orbán-kormány a Vodafone-t tervezi felvásárolni. „A kormány saját magán spórol leginkább” – közölte Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón. Ez viszont egyes, nemrég bejelentett, vagy kiderült kormánydöntésekről nem igazán mondható el.

Money, money, money…

Augusztus végén derült ki, hogy a kormány megvásárolná a Vodafone Magyarország 49 százalékát. Csak azért a 49 százalékát, mert azzal a többség a NER-hez kerülne. A telekommunkációs cég 750 milliárd forintba kerülne, de ezt a magyar állam a NER-közeli 4iG-vel közösen venné meg. Később viszont Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. igazgatóságának elnöke az Indexnek adott interjúban már azt mondta, hogy a 750 milliárd forint nem vételár, hanem becsült vállalati érték, amit magyarázata szerint még csökkentenek a cég tetemes adósságai, ugyanis a magyar Vodafone már második éve veszteséges.

A kormány idén is elővette a dédelgetett nemzeti konzultációt, amiben most a háborús szankciókról és a rezsiárakról fogják kérdezni az állapolgárokat. A kérdések még nem ismertek, egyelőre annyit tudni, hogy hét kérdés lesz. A nemzeti konzultációra online és papíralapon is válaszolhatunk. Azt nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni, de az előző konzultációk áraiból kiindulva ez sem lesz olcsó. A legutóbbi, járvány utáni életről szóló nemzeti konzultáció teljes költsége nem ismert, a nyitásról szóló pedig csak online volt kitölthető, ezért sokkal „olcsóbb” is volt. A 2020-as járvány elleni védekezésről szóló konzultáció viszont az eddigi legdrágábbra sikeredett, ugyanis 11,5 milliárd forint volt az összköltsége. Vagyis a 12. nemzeti konzultációnál is számíthatunk hasonló árazásra – sőt, a tendenciákat nézve, még meg is haladhatja ezt az összeget.

Október elején a Magyar Közlönyből derült ki, hogy a magyar állam megvásárolta a Nemzeti Sport kiadói jogait a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonában lévő Mediaworks Hungary Zrt.-től. A felvásárlás nem egy hirtelen döntés volt, ugyanis a Mediaworks még a nyáron létrehozott egy vagyonkezelő-céget – az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t , amit kifejezetten a sportlaphoz kapcsolódó kiadói jogok kezelésével bízott meg. Ez került a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-hez. A 444 információi szerint a kormány erre nagyjából hárommilliárd forintot költött. A Nemzeti Sportból évről-évre egyre kevesebbet adtak el, 2022 első negyedévében 19600-at. A második negyedévben ez a szám 18100-ra csökkent a MATESZ adatai szerint.

A kormány júliusban több mint 50 százalékos fizetésemelést adott az államtitkárainak. Egy lépésben 52 százalékkal emelte meg 16 – képviselő –államtitkárának illetményét Orbán Viktor miniszterelnök, ami közel 700 ezer forintos fizetésemelést jelent számukra. A fizetésük így bruttó 1 millió 296 ezer forintról 1 millió 974 ezer 600 forintra emelkedett. De a fizetésemelések sora itt még nem áll meg, ugyanis még korábban, egy június közepén elfogadott salátatörvény által 150 ezer forinttal növelték az államtitkárok fizetését. És ezek mellett Orbán fizetésemelése sem maradhatott el, neki bruttó 1,5 millió forintról bruttó 3 millió 555 ezer forintra emelkedett a fizetése.

Azért spórolnak is

A sok költséges (de létfontosságúnak már nehezen nevezett) beruházás mellett óriási spórolásba is kezdett a kormány. Csaknem 300 beruházást halasztanak el, megnyírbálták a rezsicsökkentést, valamint a fűtést is alaposan letekerték több intézményben.

Pontosan 284 beruházást halaszt el a kormány, amivel 2100 milliárd forint marad az államkasszában – mondta Csepreghy Nándor, Lázár János építési és beruházási miniszter helyettese. A 284 beruházást nyilvánossá is tették, a listát átfutva azt láthatjuk, hogy az Egészség Sportpark Programból és a közlekedési infrastruktúra-beruházásokból halasztottak el a legtöbbet. Továbbá rengeteg épületenergetikai fejlesztést odáztak el, köztük oktatási intézményekét is.

Ráadásul új iskolák építését is eltolták, többek között Csömörön és Dunaharasztin.

A magyarok többségének a legnagyobb fájdalma jelenleg a rezsicsökkentés-csökkentés bevezetése. A kormány augusztusban jelentette be, hogy változtatnak a rezsicsökkentésen, ugyanis az addigi ár csak átlagfogyasztásig érvényes, ennek ellenére lehetett olvasni több olyan helyzetről, hogy valaki így is drágább számlát kapott. A kormány ennek ellenére hangoztatja, hogy még mindig védik a családokat az elszálló gáz- és energiaáraktól.

Szeptember elején pedig tovább húzta a nadrágszíjat a kormány, amikor bejelentették, hogy az állami intézményekben – például a Miniszterelnökségen – 18 fokig lehet fűteni. „Ezt a takarékoskodást a kormány saját magán kezdi el, ezért 25 százalékos gázcsökkentést írtak elő minden állami intézményben a kórházak és a bentlakásos intézmények kivételével” – mondta Gulyás Gergely.

Szeptember végén pedig arról döntött a kormány, hogy elkaszálja az őszi szüntetet, hogy a téli szünetet meghosszabbítsák, így az iskolában a téli szünidő december 22-től január 8-ig fog tartani . A döntés háttérében az áll, hogy a kormány így is tud spórolni az energiával. Kormányzati igazgatási szünetet is elrendelnek erre az időre, és ezekben a napokban kötelező lesz szabadságot kivenni a közigazgatásban dolgozóknak.