Kávéházi sakkélet Pesten

Az első kávéházak már 400 éve megjelentek Európában. Pesten elsőként Wurm János nyitott kávézót 1821-ben, ami hamarosan a sakkozók, sőt, a kor közéleti szereplőinek fellegvára lett. Erkel Ferenc is rendszeresen betért ide.

Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője a sakkozást tekintve ekkor még csak a szárnyait bontogatta. Később majdnem harminc éven keresztül elnökként vezette a Pesti Sakk-kört, 1857-1859 között az ország legjobb sakkozója. Ekkor, bár a sakkirányítással soha nem hagyott fel, a játéktól mondhatni a csúcson visszavonult. Pedig minden lehetőséget megragadott a sakkozásra. A Nemzeti Színház színfalai között mindig tartott sakk-készletet. A városi legenda szerint Erkel a Hunyadi László opera egyik előadása előtt nagyon keresett magának partnert, de csak egy öreg statisztát talált, akivel még soha nem játszott. Jöjjön sakkozni,kérte. A bácsi nem mert ellenkezni. Az első lépést a zeneszerző tette és nagyon örült, amikor azt látta, hogy választottja már az első lépésén sokat gondolkodik. Annyira, hogy a színházi ügyelő előadást kezdő jelzéséig nem is lépett. Miután Erkel érdeklődött, min gondolkodott annyit és az előadás alatt folytatják-e a partit, az öreg statiszta csak ennyit mondott: kérem, én nem tudok sakkozni.

Világmegváltás a sakkfigurák mellett

A szabadságharc után Pesten is tovább bontakozott a kávéházi kultúra. Egyre több kávéház kezdte meg működését, a 20. század elejére már szinte minden utcában. Dohányfüst, napilapok, egy csésze kávé, világmegváltó vagy unaloműző gondolatok. Zsurnalisták és egyéb írók. Vezető személyiségek és hétköznapi emberek. Hitelre fogyasztás. Társasjátékok, biliárd, kártya, egy parti sakk. A kévéházak nálunk is társasélet legfőbb helyszínei.

A városi intézmények pedig egymással vetélkednek. Tükörfalak, márvány, kárpit, szőnyegek, fényár, nagy terek, nagy belmagasság, újságokból, mindenféle italokból, étkekből széles választék. Kosztolányi Dezső sakkszerető író szerint megtapasztalható a fény és gazdagság illúziója, zsebben szinte alig fillérrel, lyukas cipővel taposható a perzsaszőnyeg és bárki annyit lehet itt, hogy szinte már övé a hely. A kávéházi sakkozásban való elmélyülésre alkalmatlan lárma van. Hiába a csitítás, a csendkérő tábla, a kibiceké a világ. Szurkolnak, mindent jobban tudnak. Nekik tetsző játék esetén tapsolnak, éljeneznek és fogadnak, fogadnak, fogadnak…

Pesti sakkbázisok

A Pesti Sakk-kör 1864-ben újra megalakult, a Nádor utca, Vigyázó Ferenc utca sarkán lévő Velence kávéházban. Széchenyi Ödön lett ekkor az elnök. A következő negyed évszázadban a Velence a magyar sakkozók vezető otthona, de olyan kimagasló sikerrel nem büszkélkedhetnek, mint a párizsiak elleni diadal. A sakk-kör 1889. januárjában a közeli Mocca kávéházba költözött, mert a Velence tulajdonosa elhunyt. Ezután valamelyest felpezsdül a pesti sakkélet.

1889. augusztusában a Nádor utcai Tigris szálló kávéházában megalakult a Budapesti Sakkozó Társaság. Gárdonyi Géza szívesen írt a sakkozókról, sakkozásról. Aktív versenyző volt, győri éveiben a város sakkéletét szervezi. Visszatérően figyeli a Pesti Sakk-kör tevékenységét, alkalmanként játszik is a körnek helyet adó kávéházakban.

József Attila költő és a  hozzá hasonlóan szerény életvitelű Nagy Lajos író rendszeresen az erzsébetvárosi Budinszky kávéházban töltik napjaikat és hamarosan állandó sakkpartnerek lesznek. Egy idő után átteszik törzshelyüket az Andrássy úti Japán kávéházba. A Japánba jár Rejtő Jenő író is, valamint az örök bohém Zsüti, azaz G. Dénes György slágergyáros szövegíró. Ők is egymásra találnak és sakkpartnerek lesznek. G.Dénes az MTK sportegyesület megbecsült és eredményes sakkozója is.

Sakkfellegvárnak számított a József krt. és Baross utca találkozásánál lévő Baross kávéház is. Említenem kell két budai sakkbázist is. Az 1890-es években nyilt Philadelphia kávéházat, amely a Budai Sakkozó Társaság otthona lett, valamint a Hadik kávéházat, ahol a Szávay sakk-kör működött. Előbb Karinthy Frigyes író tagságával, majd vezetésével, mindaddig, míg a neves irodalmár át nem tette törzshelyét a lipótvárosi Centrál kávéházba. 

Újjáéled a Belvárosi Kávéház

Sajnos a második világháború után a kávéházak többsége bezárt. Az utolsó jelentős sakkozóhely Pesten a Ferenciek terénél a Belvárosi Kávéházban nyílt meg 1962. szeptemberében a Budapesti Sakkszövetség felügyelete mellett. A nyitó napon Barcza Gedeon nagymester méltatta a kávéházi sakkozást, majd két szimultánra is sor került. Barcza és Benkő Pál nagymesterrel válthattak partit a vállalkozók.

Természetesen magam sem maradhattam ki a kávéházi sakkéletből, de csak nagyon a végére érhettem oda. Pályafutásom segítségével Párizsban és Prágában is betérhettem sakkozóknak fenntartott kávéházakba. A hetvenes, nyolcvanas években pedig meg-meg fordultam a Belvárosi Kávéházban sakkozók között, amíg ez a hely is bezárásra nem került. Mindig felejthetetlen életérzés kapott el.

Napjainkban, a kétezres években megújulva feléledt néhány neves kávéház, így a Centrál és a Hadik is. Kíváncsian figyelem, mit tudnak visszaadni az új tulajdonosok a régi neveken kívül a pesti kávéházi élet fénykorából. A legközelebbi bemutatkozó a Belvárosi Kávéház helyén nyílt nemrégiben Matild Café&Cabaret néven. A háromszáz férőhelyes kávéházat korabeli rajzok és fotók alapján pompásan restaurálták.

Mellékletünkben most is egy játszmát ajánlok, amelyet Erkel Ferenc zeneszerzõ játszott és nyert, a kor egy másik magyar kiválósága ellen.

Erkel Ferenc – Szén József

Pest, 1855.

1. e4 e5 2. f4 exf4 (Ezek a királycsel alaplépései.) 3. Hf3 g5 (Akkoriban szinte csak ezt a változatot játszották.) 4. Fc4 Fg7 5. O-O d6 6. d4 h6 7. c3 He7 8. g3 g4 9. He1 f3 1O. Hxf3! (Váratlan és elgondolkodtató tisztáldozat.) 1Ö. – d5?! (Sötét nem is merte azonnal elfogadni.) 11. exd5 gxf3 12. Vxf3 O-O 13. Hd2 Ff5 14. He4 Fxe4 15. Vxe4 Hg6 16. d6! (Ez pedig egy jó gyalogáldozat.) 16. – Vxd6 17. Ff4 Hxf4 18. Bxf4 Hc6 19. Baf1 Hd8? 2O. Fd3!! és erre az újabb

váratlan lépésre sötét feladta, 1:O.

(A szerző 1992 és 1998 között a Budapesti Sakkszövetség főtitkára volt.)