Oroszország túl sokat kér

Az ukrajnai konfliktus feloldására tett ajánlatában Moszkva lényegében kiherélné a közép- és kelet-európai NATO-tagok védelmi garanciáit.

A Kreml követelése lényegében az érintett országok NATO-tagságának megszűnését jelentené. A szervezet és tagállamai csípőből utasították vissza az ajánlatot, de erre Moszkva is számított.

Miközben úgy tűnik, hogy bármikor megindulhatnak az orosz páncélosok Ukrajna ellen, még mindig nem világos, hogy vajon Oroszország valóban támadni fog és egy ilyen invázióval mit is akar elérni. 

Katonai szakértők szerint az orosz haditervek fókuszában nem a területszerzés, inkább az ukrán haderők védelmi képességeinek és a NATO presztízsének megtépázása állhat. Klasszikus invázió helyett ezért inkább pusztító légi- és rakétacsapásokra és azt követő határmenti tisztogató műveletekre lehet számítani.

A háborús fenyegetésre aztán Nagy-Britannia, a balti államok és az USA is elkezdte önteni a hadianyagot az országba, a Pentagon pedig 8500 amerikai katonával támogatná a NATO 40 ezer fős Gyorsreagálású Hadtestét. Szóval akár blöff, akár nem az állandóan lebegtetett orosz agresszió, elképzelhető, hogy végül valóban háborúba torkollik.

Az orosz szándék igen sokrétű. Egyfelől a Kreml a diplomáciában sokszor játszik a zavarkeltésre, a szövetségi rendszerek megbontására. Egy régóta hangoztatott sérelmük pedig a NATO keleti terjeszkedése. Szerintük a nyugati hatalmak ígéretet tettek arra, hogy a szovjet csapatkivonás és a német egység elfogadása után a NATO nem fog keletre terjeszkedni, a Varsói Szerződés volt tagállamai semleges ütközőzónát képeznek. A kifejezetten a posztszovjet térségre vonatkozó követelések az 1997 előtti katonai állapothoz való visszatérést követelik. Így megszűnne a Balti-államokban és Lengyelországban állomásozó többnemzetiségű NATO-kontingens.
Az elutasító reakciókat látva óhatatlanul is felmerül: ezt az oroszok sem gondolhatták komolyan!

Neves, külpolitikai újságok elemzése szerint a Kreml azért dobott be teljesíthetetlen követeléseket, hogy ha ezekből engednek, Oroszország még akkor is jól jár. Putyin elégedett lenne a NATO hosszútávú bővítési moratóriumáról szóló nyilatkozattal és az amerikai közép-hatótávolságú ballisztikus rakéták kivonásával Európából.Továbbá, az orosz diplomácia – részben a sietős afganisztáni evakuáció alapján – abból az alapvetésből indul ki, hogy az Egyesült Államok nem szívesen vállalna be egy fegyveres konfliktust Ukrajna érdekében, és Joe Biden legalább a 24. órában kész lesz engedményeket tenni Oroszországnak.

Telex / PH