Iskolakezdés: jelenléti vagy digitális?

A kormány egyelőre jelenléti oktatásról beszél, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint azonban ez bármikor változhat.

Kettős jelentősége van a most következő időszaknak a magyar pedagógusok számára. Amennyiben a kormány nem vezeti be ismét az online oktatást, a tanárok egy része jelentős fertőzési veszélynek lesz kitéve. Ugyanakkor az oktatási rendszer digitalizálása komolyan megnehezíti az iskolai mindennapokat.

A nyár végéhez közeledve egyre biztosabbá válik, hogy Magyarországot sem kerüli el a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón ugyanis kijelentette, hogy a negyedik hullám a korlátozásokat tekintve más lesz, mint az eddigiek. Az egyik ilyen különbség az oktatásban lesz észlelhető, hiszen a kormány jelenlegi álláspontja szerint a vírus, és főleg a delta variáns jelentette fenyegetettség ellenére szeptembertől jelenléti oktatásra készülhetnek az iskolák.

Az Eduline cikke szerint folyosói pletykák terjednek arról, hogy szeptember közepétől újra bevezetik a digitális oktatást az iskolákban.

„Egyelőre mindenki a személyes oktatásra készül, de a tanárok között is mennek a találgatások. Valójában mindenki arra számít, hogy nemsokára újra a digitális oktatásban kell helyt állnunk” – nyilatkozta egy, a jó munkahelyi és kollegiális viszonyok megőrzése érdekében neve elhallgatását kérő tanárnő arra a kérdésünkre, hogy ő és a kollégái mire számítanak a közeljövőben. Úgy látja, a digitális oktatás nem tanulmányi szempontból jelenti az igazi hátrányt, inkább a személyes kontaktus égető hiányában rejlik a probléma gyökere. Leszögezte, ő személy szerint nem erőltetné a digitális oktatási rendszert, mert a kapcsolatépítés nehézségei mellett az idősebb pedagógusok technikai felkészületlensége is komoly akadályokat jelent. Ráadásul azzal sem ért egyet, hogy a feltöltődést jelentő tantárgyak, mint az ének, testnevelés és rajz az online oktatásban teljesen ellehetetlenülnek. Hozzátette: „Az online oktatás végső soron több hátránnyal jár, mint előnnyel.”

Az ügyben megkerestük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét, aki azt mondta: nyilatkozata időpontjában a kormány egyelőre még mindig nem tett közzé hivatalos tájékoztatást, addig pedig a pedagógusok a jelenléti oktatásra készülnek. Megjegyezte, azt nem tudja megítélni, hogy a vírushelyzet függvényében mikor jöhet el az a pont, amikor mégis át kell térni a digitális rendszerre, de ő a hibrid oktatást tartaná a legmegfelelőbb megoldásnak. „Hatalmas hiányosság a kormány részérről, hogy csak az oltást reklámozzák, de nem beszélnek a tesztelésről” – hangsúlyozta. Szerinte ez azért is lenne fontos, mert a szakszervezet legfrissebb információiból az látszik, hogy a gyerekek körében nem túl magas az oltásra való jelentkezés aránya, nagyjából tíz százalék körül alakul. Ez persze még változhat az oltási akció napjain, de a hivatalos adatokat valószínűleg a kormány közli majd. „A kormány nem tájékoztatta a szülőket, nem közölt olyan adatokat, amelyekkel bizonyíthatta volna, hogy más országokban problémamentesen működik az oltási kampány a gyerekek körében. A szülők persze úgy érzik, kísérleti alanyokat csinálnak a gyermekeikből.”

Szerinte hatalmas problémát jelent, hogy a kormány nem biztosítja a digitális lefedettséget és az ingyenes internet hozzáférést országszerte, pedig

„csak politikai akarat kellene hozzá, de az nincs”.

A szakszervezet nevében is kijelentette, összességében egyelőre nem tartaná jó ötletnek a teljes digitális oktatásra való átállást. Láthatjuk tehát, hogy a szülőkhöz hasonlóan a pedagógusok is bizonytalanok, szinte senki nem tudja, mire számíthat a közeljövőben. Annyi egyelőre bizonyosnak tűnik, hogy szeptember 1-én, azaz jövő hét szerdán a hagyományos és jól bevált jelenléti oktatással kezdődik az idei tanév, az azonban erősen kérdéses, ez meddig fog tartani.

Pelva Csenge / 168