Egyre nagyobb a szívférgesség veszélye

Dr. Osvárt Andrással, a Délbudavet Állatorvosi Rendelő állatorvosával beszélgettünk.

Viszontagságos időjárás, újfajta fertőzések és megbetegedések – a nyár számos olyan veszélyt rejt a házi kedvencekre, ami komoly gondot okozhat, ha a gazdik nem elég figyelmesek.

„A gazdik egyre tudatosabb állattartók, különösen elővigyázatosak a különböző betegségeket, illetve ezek megelőzését tekintve” – mondja a szakember. Mára közismert, hogy a kullancsok, bolhák és a szúnyogok számos betegséget terjesztenek, ahogy az is, hogy a külső paraziták miatt egész évben fontos az elővigyázatosság. A magyar állattartási kultúra javulásával mostanra rutinszerűvé vált a bolhák és kullancsok elleni védekezés. Ennek ellenére a magyar gazdiknak mégis maradt adóssága: „A szívférgesség már jó pár éve előfordul Magyarországon, és még most sem alakult ki tudatos a védekezés ellene” – teszi hozzá Osvárt.

Sok a pozitív eset

A szívférgesség egy szúnyogcsípéssel terjedő, és elsősorban kutyákra veszélyes betegség. A fertőzött rovarok mikroszkópos méretű lárvákat, úgynevezett mikrofiláriakat juttatnak a keringésbe, amelyek 6-8 hónap alatt felnőtt férgekké fejlődnek, majd a tüdőerekben és esetenként a szívben élősködnek. „Amennyiben egy ilyen féreg elakad az érben, trombózist okoz. A fertőzöttségnek pedig csak akkor van tünete, ha már nagyon előrehaladott az állapot” – hangsúlyozza az állatorvos.

A szívférgességet a 2009-es évtől jegyzik Magyarországon, és azóta nálunk is elterjedt a betegség . „Sajnos heti szinten diagnosztizálok pozitív eseteket. Arról pedig nincs információ, hogy a menhelyeken vagy azok az állatok között, akik gazdija nem tud megengedni magának egy vérvizsgálatot, mekkora lehet a fertőzöttség” – így a szakember, hozzátéve, hogy amíg a kullancsok és bolhák ellen különböző tabletták, cseppek, vagy nyakörvek is kellő védelmet nyújtanak, addig a szívférgesség elleni védekezés bonyolultabb, mivel a betegség ellen csak egy negatív véreredmény után kezdődhet meg a védekezés. A vizsgálat pedig pluszköltséggel jár. „A prevencióhoz adottak már tablettás és spot-on készítmény, de ezeket kizárólag vérvétel után lehet alkalmazni” – teszi hozzá.

Könnyen megfáznak

Az állatorvos szerint a másik, állatok között gyakorta előforduló nyári megbetegedés a megfázás. Ennek az az oka, hogy a háziállatok szervezete nehezen viseli a kinti forróság és légkondival lehűtött lakás közti hőmérsékletkülönbséget. „Régebben az volt gyakoribb, hogy a kutya kint maradt, és rosszul lett a melegtől. Mára viszont az a jellemzőbb, hogy megfáznak. Figyelnünk kell arra, hogy 40 fokból ne vigyük az állatot a 17 fokos lakásba” – hívja fel a figyelmet Dr. Osvárt András.

A nagy meleg szintén fokozott elővigyázatosságot követel a gazdiktól. Az állatorvos szerint a mostani időjárási viszonyok már nem engedik meg az állattartóknak, hogy óvintézkedések nélkül hagyják otthon a kedvenceiket. „Óriási a forróság, nagyon oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, de most sajnos nem elég, ha kint hagyunk nekik egy tál vizet, hiszen az fél óra alatt megmelegszik. Biztosítani kell az árnyékos és védett helyet, és fontos, hogy semmiképp ne hagyjuk az autóban a házikedvencünket, még kis időre se” – hangsúlyozza az állatorvos.

Közös nyaralás?

A hosszabb távollétről, illetve arról, hogy ajánlott-e nyaralni vinni a kedvenceket, az állatorvos úgy vélekedett, hogy az az állat fajtájától és személyiségétől is függ. „Nehéz általánosságban meghatározni, más a helyzet a kutyáknál és más a macskáknál. A cicákat, amennyiben van rá mód, véleményem szerint jobb otthon, a megszokott környezetükben hagyni, és megkérni egy ismerőst, hogy gondoskodjon róluk, amíg kell. A macskák sokkal érzékenyebbek a környezetváltozásra, számukra nem feltétlenül az a megnyugtatóbb, hogy a gazdájukkal vannak, hanem inkább az, ha a megszokott közegben maradnak. Persze ez esetben gondoskodni kell arról, hogy valaki, egy családtag, barát, vagy ismerős, eljárjon megetetni és megitatni őket” – mondja Osvárt András.

A kutyák viszont jobban szeretnek a gazdájuk mellett maradni. Amennyiben nem megoldható, hogy nyaralni vigyék az állatot, érdemes olyan személyre hagyni, akit ismer. „Vannak nagyon emberszerető kutyák, akiknek mindegy, ki vigyáz rájuk, örülnek neki. De előfordulhat az is, hogy sokkal jobban ragaszkodnak a gazdijukhoz, és szomorúak, ha otthon hagyják őket. Ezt a fajta viselkedést egyébként sokszor a mentett kutyáknál tapasztalom” – meséli az állatorvos.

Amennyiben egy gazdi úgy dönt, hogy magával viszi az állatot egy mediterrán országba, ajánlott utánajárnia, milyen betegségeket kaphat el ott az állat. „Spanyolországban például érdemes odafigyelni a Leishmániára. Ez egy lepkeszúnyogok által terjesztett betegség, nálunk nem fordul elő, azonban Horvátországban és Olaszországban már megeshet, hogy találkozhat vele a kedvenc” – teszi hozzá Osvárt. A prevencióval kapcsolatban pedig azt ajánlja, hogy az állattartók mindenképp járjanak utána, hogy az itthon általánosságban használt készítmények elég védelmet nyújtanak-e a másik országban.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, amennyiben az állat a nyaralás után megbetegszik, a gazdik semmiképp ne felejtsék el elmondani az állatorvosnak, hogy külföldön jártak a kedvencükkel.

Cserdi Dóra