„Lelkikincs, mely szebbé teszi az életet”

A 100 évvel ezelőtti Pesti Hírlap írásaiból válogattunk.

180 évvel ezelőtt indult az első Pesti Hírlap, a jelenlegi újság pedig túl van első születésnapján. Ez jó apropó arra, hogy visszatekintsünk, és felidézzük lapunk múltját. Most szöveghíven hoztuk el a fővárosi rendőrség többnapos razziájának hírét, valamint H.P. cikkét, aki a svábhegyre tervezett csillagvizsgálóról számol be. Az archivált cikkeket az Arcanum adatbázisának köszönhetjük.

Csillagda a Svábhegyen 

Mikor Pázmán Péter felállította Nagy-Szombatban a magyar tudományegyetemet, a csillagászat részére is szervezett tanszéket. Egyetemünkön tehát ez a tanszék a legrégiebbek közé tartozik. Aminthogy a régi felfogás szerint nem is lehetett egy egyetemet teljesnek tekinteni, ha ennek a szubtilis tudománynak nem volt benne otthona. Midőn aztán az egyetemet áthozták Budára, s innen későbben Pestre, csillagdát is állítottak fel a tanszékhez a Gellérthegyen. Tudós tanárok tanítottak ott s az intézet fel volt eléggé szerelve az akkori igényekhez képest. Többek között meghívták a tanszékre Kiewből Littrowot, aki azután tőlünk a bécsi egyetemre került s munkálataival előkelő helyet biztosított magának a világ csillagászai között. 

A gellérthegyi csillagda eszközei között legértékesebb volt egy Plössl-féle teleszkóp, melynek objektív lencséjét ez a hires bécsi cég két kisebb lencséből állította össze, melyeknek tengelye teljesen egy vonalba volt beállítva s fókusza pontosan a kellő távolba rögzítve. Igy kerülték el azokat az igen nagy költségeket, melyekbe egy nagy lencsének az előállítása került volna, 1849 első napjaiban a Windischgraetz által vezényelt horvátok bevonulván a fővárosba, ezt a Plössl-féle eszközt megrongálták, hasznavehetetlenné tették, s a csillagda egyéb felszerelését és kisebb műszereit is összerombolták. Az intézetet be kellett csukni. Az ötvenes évek elején pedig, mikor a Gellérthegyen a citadellát kezdték építeni, a csillagda épületét is lehordták. Azóta a budapesti egyetem csilagászati tanszékét nem töltötték be. 

Annak dacára sem, hogy mindig voltak előkelő tudósaink, akik elsőrendű művelői voltak ennek a tudománynak. Igy ugyanabban az időben egy hazánkfia volt a párisi csillagda igazgatója, egy másik a prágaié, és itthon szerény postatiszti állásban egy tudósunk ült, aki a külföldi szakfolyóiratok számára számította az ujon felfedezett bolygók pályájának az elemeit. 

Azonban volt néhány kisebb, szerényebb igényeknek megfelelő csillagvizsgáló intézetünk. Mert hisz az emberi lélektől szinte elválaszthatatlan a vágy, közelebbről megismerkedni a csillagos égnek csodáival. Ilyen kisebb intézet létezett Gyulafehérváron a püspöki könyvtárral összekötve, egy másik Egerben az érseki líceumban, egy harmadik Kalocsán a jezsuiták intézetében. A magánosok közül pedig báró Podmaniczky Géza állított fel ilyet birtokán, Kis-Kartalon. De ezek mind oly kezdetleges eszközökkel voltak felszerelve, hogy a tudományos értékű észlelések szempontjából nem jöttek tekintetbe. Az egyetemen és később a műegyetemen is állítottak fel ujabban kisebb észlelöhelyiségeket, amelyek legalább attól a szégyentől mentették meg az országot, hogy a nyilvános vasúti és posta-órajelzéseket nem kellett naponta külföldről kérni, de amely észleldék tudományos célokat nem szolgálhattak. 

Most arról van szó, hogy egy teljesen modern, a tudományos igényeknek megfelelő csillagvizsgáló intézetet állítanak fel a budapesti egyetemmel kapcsolatban. Kiegészítik tehát az egyetemet azzal a kathedrával is, melyet már Pázmán Péter is felállított. S egy magyar orvos máris felajánlotta az intézet számára az ő tulajdonát képező meridián-készüléket, melynek ára ma sok százezerre rúgna. 

Az intézetet a budai hegyek között akarják elhelyezni. Nem rossz választás. Tudni kell ugyanis, hogy egy csillagdánál a leglényegesebb feltételek egyike a jó elhelyezés. Nagy városok erre alkalmatlanok. A füst és por, mely atmoszférájukat elpiszkolja, nagy sugártörést okoz. A nehéz társzekerek és a vasúti vonatok dübörgése megrezegteti a nagyon érzékeny eszközöket. A berlini csillagdán p. o. meg lehet érzeni az úgynevezett tükörpróbánál, (mellyel azt vizsgálják, hogy teljesen vízszintesen áll-e az eszköz tengelye), ha a négy kilométernyi vasúti állomáson egy tehervonat befut. Hátrányos lehet az elhelyezésnél a talaj is. Ilyen volt a Gellérthegyen az eset. A dolomitsziklák, melyek e hegyet alkotják, gyakran repedeznek, sok barlang van bennük s nem eléggé kompakt összetételüek. A budai hegyekben is sok ép emiatt az alkalmatlan hely, de ha kikérik a geologusok tanácsát, könnyen találhatnak megfelelő talajt. Messze pedig nem lehet a fővárostól menni, mert különben nem járhatnak ki oda tanulni az egyetemi hallgatók, pláne éjszaka idején. Pedig csillagokat észlelni csak éjszaka lehet. 

A magyar kultura érdekében kivánatos, hogy ezt a csillagvizsgáló intézetet minél hamarább felállítsák. Nem azért, vagy legalább is nem csupán azért, hogy a külföld előtt elbüszkélkedjünk vele. Hiszen p. o. a kis Görögországnak oly fényesen berendezett ily intézete van, (báró Sina néhai honfitársunk bőkezűségéből), mint aminő aligha lesz a mienk.

Hanem azért, mert a kultura érték is, erő is. Mindenekfelett pedig lelkikincs, mely szebbé teszi az életet.

H.P.

1921. június 21. kedd 

Razzia az automobilokra

A főváros forgalmas utjain, az Andrássy úton és a körutakon különösen, nagy feltűnést keltett hétfőn délután, hogy rendőrökből és katonákból álló őrjáratok feltartóztatják az automobilokat. A razziának az volt a célja, hogy a kellően nem igazolt autókat összeszedje és igazoltassa, mert a rendőrség tudomása szerint sok olyan autó van forgalomban Budapesten, amelyeknek tulajdonjoga nincs kellően igazolva, továbbá sem forgalmi, sem közlekedési engedéllyel ellátva nincs. Mindazokat az autókat, amelyek elől-hátul számmal ellátva nincsenek, a piros-fehér-zöld tábla a megfelelő sorszámmal rajtuk nincs és a fent felsorolt okmányokkal nem rendelkeznek, az őrségek és őrjáratok előállították a főkapitányságra. A Zrinyi-utcán végig sorakoztak a szabálytalanul közlekedő gépkocsik, izgatottan érkeztek az elfogott automobilok tulajdonosai, a sürgés-forgásnak sok bámulója akadt. Estig mintegy nyolcvan automobilt vittek be a főkapitányságra. A rendőrség a vizsgálat után azokat az autókat, amelyeket tulajdonosuk igazolni nem tudott, a toloncházba szállította. A razzia több napon át ismétlődni fog. 

1921. június 21. kedd