Sok német a járvány végeztével is hordaná a maszkot

Hasonló arányban vannak azok, akik tartósan szakítanának a viselésével.

Németországban a lakosság több mint 40 százaléka a koronavírus-világjárvány után is viselne szájat és orrot takaró maszkot, hogy megelőzzön fertőzéseket – mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.

Az Augsburger Allgemeine című lap a felmérést ismertetve kiemelte, hogy sok ázsiai országban már jóval az új típusú koronavírus megjelenése előtt a mindennapok része volt a maszkviselés, és a világjárvány révén Németországban is meggyökeresedhet.

Ezt jelzi a Civey közvélemény-kutató társaság felmérése, amely szerint a lakosság legnagyobb csoportja, 44,7 százaléka a pandémia után is viselne maszkot, például influenzajárvány idején. A németek 41,9 százaléka ugyanakkor tartósan szakítana a maszkviseléssel, a bizonytalanok aránya pedig 13,4 százalék.

A lap összeállítása szerint a SARS-CoV-2 terjedésének lassítását szolgáló fertőzéshigiéniai szabályok – maszkviselés, távolságtartás, gyakori kézmosás és szellőztetés – egy sor további vírus terjedését is megakadályozták, például az influenzajárvány 2020-2021-es szezonja jóformán elmaradt, az ugyancsak cseppfertőzéssel terjedő norovírust pedig harmadannyi ember szervezetében mutatták ki tavaly, mint a koronavírus-világjárvány előtti utolsó évben, 2019-ben.

A leghatásosabb óvintézkedések között számon tartott maszkviselést főleg az idősek tennék napi rutinná: a 65 feletti megkérdezettek 54,1 százaléka mondta azt, hogy a világjárvány után is visel majd maszkot egészsége védelméért. A maszkviselést leginkább elutasító csoport a fiatal felnőtteké: a 18-29 éves korosztály tagjainak 50,5 százaléka a SARS-CoV-2-fertőzés veszélyének elmúltával végleg letenné a maszkot.

Pártok szerinti bontásban leginkább a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek táborában erős a maszkviselés iránti elkötelezettség, 54,5 százalék, illetve 53,3 százalék.

Az állami gyámkodásként és a szabadság korlátozásaként is értelmezett maszkviselési kötelezettség önkéntes, mindennapi gyakorlattá alakítását leginkább (61,1 százalék) az SPD-vel kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) hívei utasítják el.

MTI / PH