Menyasszonyi ruhákból csinálnának sikerkiállítást

Menyasszony. A legtöbb nő vagy volt, vagy lesz, vagy álmodik arról, hogy egyszer egy nap, A Nagy Nap róla szóljon.

Magyar Menyasszony néven indított Facebook-csoportot tavaly augusztus végén a Magyar Nemzeti Múzeum kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész. A csoport egykettőre óriási népszerűségre tett szert, jelenleg több, mint 4100 tagja van, legtöbbjük nagyon aktív. Rendező elve nagyon egyszerű: bárki feltöltheti a saját menyasszonyi képeit, de örömmel várják a csoporttagok őseinek, rokonainak, barátainak esküvői fotográfiáit is, és olyan is előfordul, hogy a csoport segítsége révén sikerül kideríteni, voltaképp ki is látható menyasszonyi ruhában az addig ismeretlen személyazonosságú fényképen – vagy épp a helyszín, illetve a dátum kerül beazonosításra.

„A tavaly általam indított My Home Office Challenge Facebook-csoport sikertörténete adott inspirációt ahhoz, hogy létrehozzam a Magyar Menyasszonyét. Jelenleg egyértelműen a közösségépítés a célom. Szerencsére rendkívül aktívak a tagok, rengeteg felvételt osztottak már meg. A fényképezés hőskorából, az 1870-es évekből származik a legkorábbi dagerrotípia, a legkésőbbi fotók pedig a frissen házasodott menyasszonyokat ábrázolják” – mesélte a kurátor.

A csodaruha

„A fényképek mellett rengeteg szívhez szóló történetet írnak le az egykori és mostani menyasszonyok. A csoport egyik sikertörténete Angie-é, aki tavaly a felmenői esküvői képei mellett kiposztolta a sajátját is. Mindhárom menyegzőt Erdélyben tartották. Ő 25 éve egy olasz tervező ruháját álmodta meg magának, de akkoriban fogorvostanhallgató párjával nem tudták kifizetni. A csodálatos, szerelmes, szabni és varrni is tudó vőlegény azonban nem ismert akadályt, levette az álomruha szabásmintáját és egy ismerős varrónővel elkészíttették. Az esküvő után helyhiány miatt nem tartották meg a ruhakölteményt, hanem eladták egy ruhakölcsönzőnek. Mindennek már negyedszázada. A posztot csodák csodájára elolvasta az egykori ruhakölcsönző tulajdonosa, aki azonnal válaszolt, hogy habár az üzletet felszámolta, pár ruhát ma is őriz, többek között Angiét. A meghatódott egykori menyasszony – aki azóta is boldog házasságban él – azonnal visszavásárolta az öltözéket”  – osztotta meg velünk a történetet a csoport alapítója. 

Élő történelem

„A megható, korrajzként sem utolsó családi történetek mellett divattörténeti áttekintést is nyújt a fotókból létrejövő gyűjtemény. Nagyon gyakori, hogy adatokkal, információkkal tudják kiegészíteni a csoporttagok a feltett fényképeket. Az egyik adminisztrátor, Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus egy Fortepanról származó képet osztott meg, amelyen egy fiatal pár volt látható utcai ruhában, sárga csillaggal a kabátján. Szilvi tudta, hogy a kép egy menyasszonyt és vőlegényét ábrázolja, az egyik fotótörténész csoporttag azonban további értékes információt is megosztott kommentben: az ara Ágnes, Kis Pál ismert fotóművész lánya, a fiatalember pedig Róth Dezső. Ágnes szüleit Buchenwaldba deportálták, férjét Dunába lőtték, ő pedig agyhártyagyulladásban halt meg 1945-ben. Az ismert várostörténész, Saly Noémi is tagja a Magyar Menyasszony csoportnak, aki rengeteg érdekes és hasznos információval szolgál. Amikor kitettem az egyik 1867-ből származó csodálatos zsinórozással díszített menyasszonyi ruhánk fényképét, viselője, Hieronymi Károlyné Váradi Gabriella nevével, Noémi, aki ugyanabban a házban lakik ma, mint anno Hieronymiék, tudta, hogy a családban még rengeteg fotót őriznek, illetve azt is, hogy Gabriella naplóit és a pár levelezését, a ruha bekerülése után évtizedekkel, a leszármazottak Múzeumunk adattárában helyezték el. A szálak tehát összeértek” – mesélte el kérdésünkre Simonovics Ildikó, aki szerint családfakutatásra és régi családi történetek felderítésére is alkalmas a menyasszony-csoport. 

Nagy dobás lesz

A Magyar Nemzeti Múzeum kurátora nem titkolja, hogy az általa megrendezett nagysikerű Rotschild-kiállítást követően újabb nagy dobásra készül a Magyar Menyasszonnyal. Nagyszabású kiállítást rendez a Magyar Nemzeti Múzeumban a beérkező fényképek és történeteik, a kölcsönzött és ajándékba érkező tárgyak, dokumentumok alapján, valamint a budapesti és vidéki múzeumokban fellelhető gyűjteményekre építve. A 2022 decemberében megnyíló kiállításhoz a képeken és történeteken kívül menyasszonyi ruhákat, valamint minden olyan tárgyat várnak, ami esküvőhöz kapcsolódik. 

„Bármit örömmel látunk majd a kiállítás kollekciójához, ami a Kárpát-medencei esküvői szokásokhoz köthető. Szívesen fogadunk viseleteket – például ruhát, cipőt, alsóneműt, fátylat –, csokrot, vőfélybotot, festményeket, meghívókat, jegyajándékokat, levelezőlapokat, valamint leveleket, naplókat, iratokat, fényképeket és egyéb dokumentumokat is” – mondta Simonovics Ildikó, aki szerint abban is egyedülálló lesz a kiállítás, hogy közkinccsé válnak az eddig még sehol nem látott családi esküvői képek és történeteik. 

„Évszázadokon átívelő kiállításra készülünk. A társadalmi sokszínűség jegyében egyforma hangsúlyt kap majd város és vidék, szeretnénk minél több népviseletet és népszokást is bemutatni az urbánus esküvői hagyományok mellett. A tervezett kiállítás kollekciójában a legrégebbi menyasszonyi ruha 1521-ből származik, az újak pedig a mai kor menyegzői divatját mutatják majd be. 500 évnyi történet elbeszéléséhez a kiindulópontot Mária királyné burgundi divat szerinti zöld selyemdamaszt menyegzői viselete adja, amit a II. Lajos királlyal kötött esküvőjükön viselt, és amit a Nemzeti Múzeum őriz” – közölte a kurátor. Aki szeretne részese lenni ennek az újabb sikerkiállításnak, lépjen be a Magyar Menyasszony csoportba, vagy vegye fel a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Múzeummal a magyarmenyasszony@mnm.hu címen, vagy telefonon.

Skultéti Judit