A Lánchíd – ahogy eddig „élt”

Felújítják a Lánchidat. Idáig is hosszú és vitás időszak vezetett, a híd életében ez azonban nem meglepő. Összeszedtük a Lánchíd legérdekesebb történeteit.

Magyarország egyik szimbóluma, Európa egyik legszebb hídja, a Budát és Pestet összekötő legrégebbi híd rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül az évek alatt. Az elkövetkezendő években pedig ismét megújul, ahogy tette már azelőtt sokszor. Összeállításunkban elmondjuk, min ment eddig keresztül a Lánchíd.

Széchenyi István 1821-ben gondolt először arra, hogy állandó hidat kellene emelni Pest és Buda közé. Nem meglepő, hogy ez éppen akkor jutott eszébe, amikor egy úgynevezett repülőhídon, mai nevén komppal kelt át a Duna jeges vizén. Több hídtervet is készíttetett, de a hatóságok attól tartottak, hogy a hídpillérek növelik az áradások és jégzajlások veszélyét. Széchenyi ezért 1832-ben megalapította a Hídegyletet, aminek fő feladata a gazdasági-politikai akadályok elhárítása volt. Végül hosszas vita után az országgyűlés az 1836. évi XXVI. törvénycikkben intézkedett az első állandó magyarországi Duna-híd építéséről. Ez lett a Lánchíd.

A Dunába estek

A híd megépítésének engedélyezése után egy 1840-ben aláírt szerződés kikötötte, hogy 87 éven keresztül a hídtól egy-egy mérföld távolságon belül nem építhető újabb átkelő és mindenkinek hídvámot kell fizetnie. A Lánchíd alapkövét végül 1842 augusztusában az V. Ferdinánd királyt képviselő József nádor tette le. A pillérek és hídfalak csak öt évvel később, 1847 júliusára készültek el, a vasszerkezet elkészültét azonban a szabadságharc eseményei hátráltatták. 1848 nyarán pedig, amikor az utolsó elemet akarták a helyére illeszteni, a vonólánc elszakadt, a méretes tömb pedig ráesett a munkahídra, ami a rajta állókkal – köztük Széchenyivel – együtt a Dunába zuhant. Ő ki tudott úszni, de volt egy hídmunkás, aki a vízbe fulladt.

A felépült Lánchíd 1859-ben / Forrás: British Library/Wikipedia

Széchenyi nélkül

Az építkezés vezetője a skót származású Adam Clark volt, tervezője pedig névrokona, William Clark, aki azt mondta a hídról, hogy „építése több nehézségbe ütközött, mint bármely építményé a világon. Büszkeség, előítélet és féltékenység volt a három leghatalmasabb ellenfél, külön-külön kellett megküzdeni valamennyivel”. A Lánchidat végül 1849. november 20-án avatták fel, ám megálmodóját, Széchenyit, és annak tervezőjét, Clarkot sem hívták meg az átadóra. Noha Széchenyi nem is tudott jelen lenni, mert ekkor már a döblingi ideggyógyintézetben élt, de azért a meghívás kedves gesztus lett volna. Széchenyi István úgy halt meg, hogy sosem láthatta a kész Lánchidat, és soha nem kelt át rajta.

Haynau babérjai

A hivatalosan felavatott hídon elsőként Haynau, a teljhatalmú osztrák katonai és polgári főparancsnok és a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos, Geringer haladhatott át. Az átadón nem hangzott el beszéd, emléktábla sem készült, ráadásul a hangulat sem volt ünnepi, mert az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost alig másfél hónappal korábban végeztette ki a hidat átadó táborszernagy. Az átadás másnapján már mindenki használhatta a hidat, aki megfizette a hídvámot.

Tüzifát gyűjtők a Duna-parton, háttérben a lerombolt Széchenyi Lánchíd 1946-ban / Fotó: Fortepan

Van nyelvük

A Lánchidat a fővárosiak azonnal birtokba is vették, naponta ezrek jártak át rajta, most már jégzajlásban és áradáskor is biztonságosan. A felhajtókat 1850 óta őrzi a Marschalkó János által faragott négy híres kőoroszlán, amiknek a városi legendával szemben igenis van nyelvük. Ekkor került a Széchenyi család címere is a hídfőkre.

Felrobbantották

Az 1915-ben megújított hidat a második világháború végén, 1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották. A renoválás során a hídfőket kiszélesítették, a vámszedőházakat elbontották, a budai hídfőbe gyalogos-, a pestibe pedig villamos-aluljárót építettek. Az újjáépített hidat 1949. november 20-án, száz évvel az első hídavatás után, nagy ünnepség kíséretében adták át.

Fotó: ZGPhotography/Shutterstock

Környezetbarát lesz

A hidat folyamatosan karban tartja a főváros, 1945 után 1973-ban, majd 1986 és 1988 között is felújították. Most pedig heteken belül, 2021 februárjában is elkezdik a munkálatokat. Az előzetes tervek szerint környezetbarát és gazdaságos LED-es közvilágítást építenek ki, az új díszkivilágítás pedig füzérvilágításból és fényvetőkből áll majd, amelyek színe változtatható lesz. Ünnepi eseményeken például a magyar zászló színeit is felöltheti majd.