Eláraszt minket a nejlon

A boltokban a járvány alatt minden visszaállt a régi kerékvágásba: egyenként rakhatunk nejlonba minden terméket, de még a piacon is bezacskóznak nekünk bármit.

Viszont jó hír, hogy bár döcögve, de beindult a szabályozás, és megjelentek ökoszemléletű szolgáltatók is. Tegnapi lapszámunkban nemzetközi szempontból vizsgálódtunk, ma a magyar helyzet van terítéken.

Miközben az egész világon visszaszivárognak a hétköznapokba az eldobható műanyagok, a vírus hazánkban is olyan mumus lett, amire hivatkozva még az ésszerűtlennek tűnő dolgok is látszólagos értelmet nyernek. Láthatóan mindenki biztosra akar menni, és azzal megtartani a vásárlókörét, hogy nála higiénikusan lehet vásárolni.

„Ezzel szemben a tudományos vizsgálatok azt hangsúlyozzák, hogy egy saját, rendszeresen mosott vászontáska tisztaságában mindig biztosak lehetünk, az üzletekben kihelyezett, több ember által megérintett műanyag zacskóval szemben, melyen napokig elél a vírus” – figyelmeztet a Greenpeace egyik friss közleménye. A műanyagok újabb térnyerése álláspontjuk szerint katasztrofális következményekkel járhat, hiszen a mikroműanyagok már az Antarktisz jegében, az óceánok mélyén és a Dunában, élelmiszerekben, sőt a levegőben is megtalálhatók.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője saját maga is tapasztalta, hogy az elviteles éttermek többségében nem fogadnak el hozott edényt, és a legtöbb kávézóban nem adnak újrahasznosítható poharat, pedig ezeket mosogatógépben is ki lehet mosni. „Az eldobható poharakat ugyanúgy megtapogatja mindenki, így tovább fertőzhetnek, ezért nincs értelme a váltásnak” – tette hozzá. Azért jó példa is van. A Netpincér hozzánk eljuttatott válaszában közölte, büszkék arra, hogy január elseje óta 100 százalékban karbonsemlegesek, ennek szellemében partnereik környezetbarát csomagolást használnak. A cég állítása szerint ételcsomagolásaik 100 százalékban újrahasznosítható anyagok, melyeket tanúsított papírból gyártanak. 

Van már törvény, de foltozgatják

Az EU 2019 májusában elfogadta az egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvet, amelynek törvényi szabályozását 2021-ig várja el a tagállamoktól. Az egyszer használatos műanyagok betiltását idén februárban maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a klímavédelmi akcióterv meghirdetésekor. Ezt követte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által májusban benyújtott törvényjavaslat, amely az uniós irányelveken jóval túlteljesítve a műanyag hordtasakok összes típusát betiltotta volna. Ezt azonban pár nappal később vissza is vonták. A döntést az ITM a járványhelyzettel magyarázta, de környezetvédők szerint a soltvadkerti műanyaglobbi állt a történések mögött.

A 2020 júliusában elfogadott módosított műanyagtörvény végül leszögezte, hogy 2021-től kivezetik a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat; hússzorosára emelik a 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett kiflis zacskók termékdíját – a jelenlegi 57 Ft/kg helyett 1900 Ft/kg-ra –, emellett termékdíjat (500 Ft/kg) vezetnek be az ipari körülmények közt lebomló zacskókra. A 15 mikronnál vastagabbakat, például a füles szatyrokat pedig ezután csak ezekből a lebomló anyagból engedélyeznék.

Jönnek a betétdíjak

Végre kötelezővé teszik az italcsomagolások visszaváltását itthon – ez derült ki a kormány november 24-én éjjel benyújtott törvényjavaslatából. A Greenpeace szerint viszont csak az lehet valódi megoldás, ha előírják a kötelező újrahasználatot, és újratöltést is. „A természetet ugyanis nem az újrahasznosítás kíméli a legjobban, hanem a többször használatos termékek bevezetése” – hangsúlyozta Hunyadi Réka, a Greenpeace munkatársa, aki azt is elárulta, előbbinek elég rosszul áll a szénája. „Az iparági közlések alapján a PET-palackok és alumínium dobozok kb. kétharmadát nem hasznosítják újra, PET-palackból csak itthon évi több mint 1 milliárd kerül a szemétbe hasznosulás nélkül” – tájékoztatott a szakember. 

A csomagolási szakma kevésbé borúlátó. Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára a Qubit kérdésére elmondta: a jelenlegi járványhelyzetben nem szabad betiltani a nejlonzacskókat, még ha a betiltás a jövő évtől is lépett volna hatályba. Szerinte a termékek, mire a vevőhöz kerülnek, akkora környezeti terheléssel járnak, ami mellett eltörpül a csomagolás anyaga. Főként, hogy a főtitkár szerint a teljes csomagolószer-felhasználásban 3-5 százalék körül van az egyszer használatos műanyagok aránya. Vagyis úgy véli, még ha meg is nő a mennyiség, a műanyag csomagolások nem borítják fel a hazai hulladékgazdálkodást.

Török Dániel